A súlyos depresszióra utaló tünetek összefüggésbe hozhatók a jelentős mértékű kemoterápiás toxicitás fokozott kockázatával a daganatos megbetegedésben szenvedő idősebbek körében. Ezt a kockázatot mérséklik a geriátriai értékelés (GA) által indokolt intervenciók.
A heparán-szulfát (HS) hatással van az autofágiára, a mitokondriumokra és a lipid anyagcserére. Az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó géntranszkriptumok felülreprezentáltak a HS-függő transzkriptomban. A HS szulfatáció csökkentése megmenti a neuron veszteséget a presenilin-hiányos Drosophila-ban.
A súlyos megbetegedésre vonatkozó beszélgetések (SIC), amelyek a páciensek által fontosnak tartott értékeket, célokat és ellátási preferenciákat tárnak fel, csökkentik a szorongást illetve a depressziót, és javítják az életminőséget, de daganatos betegek esetében viszonylag ritkán kerül rá sor. A klinikusok és/vagy betegek számára kidolgozott, viselkedésalapú kommunikációs stratégiák növelhetik a SIC gyakoriságát.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2024. júliusi ülésén azt javasolta, hogy ne adják meg a forgalomba hozatali engedélyt a Leqembi (lecanemab; Eisai GmbH), az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló gyógyszer számára. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a Leqembi megfigyelt hatása a kognitív hanyatlás késleltetésére nem ellensúlyozza a gyógyszerrel kapcsolatos súlyos mellékhatások kockázatát, különösen az amiloiddal kapcsolatos képalkotó rendellenességek (ARIA) gyakori előfordulását, amelyek az agy duzzanatával és esetleges vérzésével járnak.
A kannabisz a leggyakrabban használt tiltott kábítószer az Egyesült Államokban, több mint 45 millió felhasználóval, akiknek egyharmada kannabisz használattal kapcsolatos zavarokban (CUD) szenved.
Egy terjedelmes megfigyelésen alapuló vizsgálat eredményei kisebb különbségeket mutattak a rövid illetve hosszú távú súlyváltozás terén a nyolc antidepresszáns valamelyikét szedő betegeknél. A tapasztalatok alapján a bupropion járt a legkisebb súlygyarapodással, az eszcitaloprám, a paroxetin és a duloxetin pedig a legnagyobbal.
Az önbevallás révén dokumentált kognitív hanyatlás az Alzheimer-kór (AD) korai, preklinikai stádiumban lévő megnyilvánulása a viselkedés terén, amelyről gyakran úgy gondolják, hogy megelőzi a vizsgálati partner által jelzett aggodalmakat. Korábbi felmérések keresztmetszeti összefüggéseket mutatnak a β-amyloid (Aβ) státusszal és az önbevalláson alapuló, illetve a vizsgálati partner által jelentett kognitív hanyatlással, de kevésbé ismertek ezek összefüggései a tau-lerakódással, különösen a preklinikai Alzheimer-kórban szenvedők körében.
A ruminációt az étel ismételt visszaöklendezése jellemzi. A ruminációs szindróma a bél-agy kölcsönhatás rendellenessége, amelyet a római kritériumok alapján diagnosztizálnak, míg a ruminációs zavar a DSM-5 kritériumai alapján diagnosztizált táplálkozási és evészavar. Egy vizsgálat célja az volt, hogy meghatározza a rumináció globális prevalenciáját e kritériumok szerint minden korcsoportban.
Az ENGAGES-Canada vizsgálat keretében az elektroenkefalográfiával (EEG) irányított anesztéziában, illetve a szokásos ellátásban részesülő betegek esetében a szívműtét során hasonló arányban fordult elő posztoperatív delírium.
Az antidepresszánsok major depressziós zavarban (MDD) történő alkalmazásával kapcsolatban arról számoltak be, hogy befolyásolja az Alzheimer-kór (AD) és az AD-hez kapcsolódó demenciák (AD/ADRD) hosszú távú kockázatát, de a vizsgálatok ellentmondásosak.
A korábbi kutatásokkal ellentétben, melyek szerint az internethasználat káros hatással lehet a mentális egészségre, egy több mint 2 millió ember bevonásával készült új tanulmány szerint az internetezés valójában javíthatja a jólétet.
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) eddig 55 új gyógyszert hagyott jóvá 2023-ban és további 11-et 2024-ben.
Az Alzheimer-kór (AD) egy krónikus neurodegeneratív betegség, ami mielőbbi hatékony terápiát igényel. A szildenafil, az egyik - már forgalomba hozott - foszfodiészteráz-5 gátló potenciálisan kedvező hatást mutat Alzheimer-kór.