Az RA: Küzdjünk Együtt kampány keretében több mint 10 ezer artritiszes beteg bevonásával készült átfogó felmérés az érintettek életminőségéről, tapasztalatairól és tájékozottságáról. Dr. Ortutay Judittal, a Magyar Reumabetegek Egyesületének elnökével beszélgettünk a kutatás eredményeiről, az Egyesület munkájáról és a kampány hazai vonatkozásairól.
Az arthritis az ízületek károsodását okozó, súlyos fájdalommal járó gyulladásos megbetegedés. A betegség az adekvát kezelések hiánya és a jelenlegi fájdalomcsillapító terápiák súlyos mellékhatásai miatt mégis gyengén kezelt. A hatékonyabb terápiák fejlesztése a betegséget okozó folyamatok megértésén alapszik.
Az University of Louisville és az Európai Unió Gums and Joints projekt nemzetközi kutatócsoportjának tanulmányából kiderül, hogy az ínybetegség jelzi a jövőbeni ízületi problémákat. Bár a kutatók és a klinikusok régóta tudnak a két gyakran előforduló krónikus betegség, a periodontális betegség és a rheumathoid arthritis (RA) közötti összefüggésről, a mikrobiológiai mechanizmusok továbbra is tisztázatlanok.
A glükózamin egy amino-monoszacharid és az ízületi porcban a glükózaminoglikánok természetes alkotórésze. Exogén gyógyszerbeadáskor az osteoarthritis vényköteles gyógyszerrel történő kezelésére vagy étrend-kiegészítőként használják.
A klasszikus kardiovaszkuláris kockázati tényezők (magas vérnyomás, obezitas, glükóz intolerancia, és diszlipidémia) csoportos jelenlétével jellemezhető metabolikus szindróma fokozott prevalenciát mutat a rheumathoid arthritisben (RA) szenvedő betegek körében.
Az artrózis progresszív betegség, amely az ízület szerkezeti elváltozását okozza, és számos panasszal jár, mindenekelőtt fájdalommal, mozgáskorlátozottsággal és az életminőség romlásával. Az artrózis kezelésére használt készítmények általában a panaszok eliminálását célozzák, de egyes gyógyszerek a betegség progressziójának lassítására is alkalmasak lehetnek, sőt akár a műtéti beavatkozás, a protézis beültetésének szükségességét is elkerülhetjük velük.
Az RA: KÜZDJÜNK EGYÜTT kampány keretében mindezidáig a legtöbb beteg bevonásával felmérés készült a rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek életminőségéről, tapasztalatairól, valamint a betegségről való tájékozottságukról.
A gyulladásos bélbetegség (IBD) és az arthritis közti összefüggés már az 1930-as évek óta ismert, mégis ez a kapcsolat az elmúlt évtized során, az intesztinális baktériumok szerepével kapcsolatos ismeretek elmélyülésével vált igazán érthetővé.
Az European League Against Rheumatism (EULAR) 2010-óta folyamatosan frissített irányelveit a szervezet 2013-as kongresszusán ismertették. Az ajánlásokban felfedezhető egy-két figyelemreméltó eltérés az American College of Rheumatology új irányelveihez képest.
1 éves kezelés után a kontroll MRI a betegek 1/3-ánál mutatott ki discusherniatiót – azoknál is, akiknek az isiászos fájdalmai perzisztáltak, és azoknál is, akiknek megszűntek.
A chicagói Rush University vizsgálatának eredménye alapján a térd osteoarthritisben (OA) szenvedő betegek számára a flexibilis, sík talppal rendelkező lábbelik („mobiltalpú” vagy „mezítlábas mechanikájú” cipők) szignifikánsan csökkentik a térdízületek terhelését.
A Miami Egyetem kutatása során a régi jó anti-hiperurikémiás ágens, az allopurinol két kardiovaszkuláris alkalmazási területen is kecsegtető eredményt hozott: egyrészt a szívelégtelenségben előforduló pitvarfibrilláció prevenciójában, másrészt a 2-es típusú diabetesben szenvedő betegek balkamra-hypertrophiájának csökkentésében.
A bostoni Tufts Medical Center kutatói által végzett obszervációs követéses vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a combnyak csontsűrűségének csökkenése időbeli összefüggésben áll a térdarthrosisal (osteoarthritissel).