Gasztroenterológia

A cytomegalovírus (CMV) colitis gyakori eltérés gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedők között, akik tartósan immunszuppresszív kezelés alatt állnak. Akkor kell gondolnunk rá, ha ezen betegeknél nem-típusos tünetek és eltérések jelentkeznek. Nagyon fontos, hogy immunszuppresszív kezelés alatt álló, IBD-ben szenvedő betegek lázas hasmenése esetén ne csak az alapbetegség aktiválódására gondoljunk, hanem merüljön fel esetleges opportunista kórokozók és az alapbetegséggel nem összefüggő egyéb kórképek lehetősége is.

Az irritábilis bél szindróma és néhány egyéb gasztroenterológiai betegség tüneteit csökkenti a szénhidrátszegény diéta és a probiotikumok alkalmazása. A szénhidrátfogyasztásról és az irritábilis bél szindróma tüneteiről szóló tanulmány az American Journal of Gastroenterology-ban jelent meg. A probiotikumok és az irritábilis bél szindróma kapcsolatáról a Gut című folyóiratban jelent meg egy átfogó tanulmány.

A Clopidrogel kezelés alatt álló betegeknek gyakran írnak fel protonpumpa-gátlókat a gasztrointesztinális vérzések megelőzésére. A jelenlegi adatokból azonban az következtethető, hogy a monoterápiás kezeléshez képest a két szer kombinált alkalmazásával nő a kardiovaszkuláris adverz események aránya.

A GERD (gastrooesophagealis reflux betegség) és az IBS (irritábilis bél szindróma) tünetei közt gyakori az átfedés, a GERD non-erozív (NERD) formájában még gyakrabban jelennek meg IBS-szerű tünetek, mint az erozív (ERD) formában. Az IBS-szerű tünetek jelenléte befolyásolja a PPI kezelésére adott tüneti választ GERD esetén.

A National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) szakértői a jelenlegi irányelveket felülvizsgáló ajánlása szerint az ételallergia kifejlődési kockázatának kivédésére a gyermekeknél nem szükséges a nyolc fő allergén valamelyikével esetlegesen keresztreaktív ételek korlátozása.

A Crohn betegség a gasztrointesztinális traktus krónikus gyulladásos betegsége, mely általában fiatal korban kezdődik és elkíséri a beteget egész életén át. Bár az emésztőrendszerben bárhol megjelenhet, mégis leggyakrabban a terminális ileumban és a vastagbélben fordul elő. Kialakulásának pontos okát, mechanizmusát nem ismerjük, de az utóbbi időben számos új adat került napvilágra, mely a szemléletünket alapvetően megváltoztatta.

A Helicobacter pylori (HP) az egyetlen ismert baktérium, mely a gyomorban szaporodni képes. Az emberek nagy részében ez életük végéig tünetmentes, azonban súlyos kórképek kialakulását provokálhatja, mint peptikus fekély, gyomorrák, vagy gyomor-lymphoma. Tudásunk szerint három tényező határozza meg, hogy a fenti kórképek kialakulnak-e: a baktérium virulenciája, azok speciális virulencia faktorai, a gazdaszervezet tulajdonságai és bizonyos környezeti faktorok.

A gyomor carcinoma kialakulásának lépéseit még a H.pylori felfedezése előtt leírták: atrófiás gastritis, intesztinális metaplázia, diszplázia, malignus tumor.

A GERD diagnózisa egyszerű, ha a páciensnek olyan tipikus tünetei vannak, mint a gyomorégés, regurgitáció, vagy ha az endoszkópos vizsgálat az oseophagitis egyértelmű jeleit mutatja (pl. hámerózió). Azonban a GERD-hez kapcsolódó légzési tüneteknél a tipikus emésztéssel kapcsolatos tünetek gyakran hiányoznak, ez a helyzet megfelel az ún. ’csendes/néma GERD-nek’.

A nonsteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) gyógyszereket rendkívül gyakran alkalmazzuk izületi, mozgásszervi panaszok miatt és kardiovaszkuláris protekció céljából.

A hepatorenális szindróma (HRS) súlyos májbetegség (elsősorban májcirrhosis) során kialakuló prerenális veseelégtelenség. Fő oka, hogy a portális nyomás növekedésével, a szpanchnikus erek tágulatával párhuzamosan egy keringés átrendeződés jön létre, mely miatt a szplanchnikus területen hiperdinámás keringés alakul ki, míg a szisztémás keringésben relatív hipovolémia jön létre.

A hepatorenális szindróma (HRS) egy funkcionális veseelégtelenség, mely súlyos májbetegséghez (cirrhosis, alkoholos hepatitis, májáttétek) kapcsolódik.

Dátum: 2011. 04. 29-30.
Helyszín: Novotel Budapest Centrum - Budapest, Rákóczi út 43-45.