Az Archives of Otolaryngology - Head & Neck Surgery-benn olvasható tanulmány szerint a gyermekeknél nem elsősorban a Helicobacter pylori és a Helicobakterek családjának egyéb képviselői állnak a hiperplasztikus adenoidvegatációk kialakulásának hátterében.
Földünk lakosságából közel 500 millió ember hepatitis B vírussal fertőzött. Afrika-, Ázsia- és Dél-Amerika egyes országaiban a prevalencia meghaladja a 10%-ot. Az elmúlt évtizedek során Magyarországon jelentősen csökkent a fertőzöttek száma, jelenleg a prevalencia < 1%. A hepatitis B vírus jelentőségét illetve veszélyét azonban nem csupán infektológiai vonatkozása miatt kell hangsúlyozni.
Egészen 2003-ig - amíg autoimmun pankreátitiszben szenvedő betegeknél nem észleltek pankreászon kívüli manifesztációkat - nem ismerték fel az immunglobulin (Ig)G4-hez kötődő kórkép szisztémás voltát. A New England Journal of Medicine 2012 februári számában összefoglalót olvashatunk e nem túl régóta ismert betegséggel kapcsolatban.
Cikksorozatunk első részében a szerző vázolta a protonpumpagátlók szedésének lehetséges mellékhatásai közül a csonttörésekre való fokozott hajlamot, a fertőzésekre való fogékonyságot, a vas felszívódásának lehetséges zavarát. A tartós PPI-kezelés mellett kialakuló egyéb lehetséges adverz reakciókkal foglalkozik ezen közlemény.
A protonpumpagátlók (PPI) használata az utóbbi évtizedekben széleskörűen elterjedt. E gyógyszerek alkalmazása azonban néhány mellékhatás jelentkezésével valószínűleg összefüggésbe hozható. Ezek a mellékhatások azonban nem általánosak (nem mindegyik jellemző az összes PPI-re illetve a teljes populációra), vagy csak nagy dózisú PPI hosszú időn át tartó szedésekor jelentkeznek.
A márciusban esedékes konferenciákról cikkünkben olvashat bővebben.
A cytomegalovírus (CMV) colitis gyakori eltérés gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedők között, akik tartósan immunszuppresszív kezelés alatt állnak. Akkor kell gondolnunk rá, ha ezen betegeknél nem-típusos tünetek és eltérések jelentkeznek. Nagyon fontos, hogy immunszuppresszív kezelés alatt álló, IBD-ben szenvedő betegek lázas hasmenése esetén ne csak az alapbetegség aktiválódására gondoljunk, hanem merüljön fel esetleges opportunista kórokozók és az alapbetegséggel nem összefüggő egyéb kórképek lehetősége is.
Az irritábilis bél szindróma és néhány egyéb gasztroenterológiai betegség tüneteit csökkenti a szénhidrátszegény diéta és a probiotikumok alkalmazása. A szénhidrátfogyasztásról és az irritábilis bél szindróma tüneteiről szóló tanulmány az American Journal of Gastroenterology-ban jelent meg. A probiotikumok és az irritábilis bél szindróma kapcsolatáról a Gut című folyóiratban jelent meg egy átfogó tanulmány.
A Clopidrogel kezelés alatt álló betegeknek gyakran írnak fel protonpumpa-gátlókat a gasztrointesztinális vérzések megelőzésére. A jelenlegi adatokból azonban az következtethető, hogy a monoterápiás kezeléshez képest a két szer kombinált alkalmazásával nő a kardiovaszkuláris adverz események aránya.
A GERD (gastrooesophagealis reflux betegség) és az IBS (irritábilis bél szindróma) tünetei közt gyakori az átfedés, a GERD non-erozív (NERD) formájában még gyakrabban jelennek meg IBS-szerű tünetek, mint az erozív (ERD) formában. Az IBS-szerű tünetek jelenléte befolyásolja a PPI kezelésére adott tüneti választ GERD esetén.
A National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) szakértői a jelenlegi irányelveket felülvizsgáló ajánlása szerint az ételallergia kifejlődési kockázatának kivédésére a gyermekeknél nem szükséges a nyolc fő allergén valamelyikével esetlegesen keresztreaktív ételek korlátozása.
A Crohn betegség a gasztrointesztinális traktus krónikus gyulladásos betegsége, mely általában fiatal korban kezdődik és elkíséri a beteget egész életén át. Bár az emésztőrendszerben bárhol megjelenhet, mégis leggyakrabban a terminális ileumban és a vastagbélben fordul elő. Kialakulásának pontos okát, mechanizmusát nem ismerjük, de az utóbbi időben számos új adat került napvilágra, mely a szemléletünket alapvetően megváltoztatta.
A Helicobacter pylori (HP) az egyetlen ismert baktérium, mely a gyomorban szaporodni képes. Az emberek nagy részében ez életük végéig tünetmentes, azonban súlyos kórképek kialakulását provokálhatja, mint peptikus fekély, gyomorrák, vagy gyomor-lymphoma. Tudásunk szerint három tényező határozza meg, hogy a fenti kórképek kialakulnak-e: a baktérium virulenciája, azok speciális virulencia faktorai, a gazdaszervezet tulajdonságai és bizonyos környezeti faktorok.