A csecsemőkorban adott antibiotikumok olyan változásokat idéznek elő a mikrobiomban, amelyek 30%-kal növelhetik a gyermekkori asztma kockázatát – mutatták be poszteren a szerzők 2025. február 28-án az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia (AAAAI)/Allergia Világszervezet 2025-ös éves találkozóján.
A napi 1200 kcal-t tartalmazó, csökkentett energiatartalmú étrend biztonságosnak bizonyult, illetve csökkentette az elnyújtott hatású inzulinterápia szükségességét a terhességi cukorbetegségben szenvedő, ≥ 25 testtömegindexű (BMI) nőknél.
Hogy meddig tart egy vakcina védelme? Egy egyszerű vérvizsgálat megadhatja a választ. A kaliforniai Stanford School of Medicine kutatói azonosítottak egy molekuláris jelet a vérben, ami napokkal az oltás után jelenik meg, és előre jelzi az immunválasz tartósságát. A Nature Immunology januári számában közzétett felfedezés átalakíthatja a vakcinák fejlesztését, tesztelését és személyre szabását. A tanulmány betekintést nyújt abba is, hogy egyes vakcinák miért biztosítanak élethosszig tartó védettséget, míg mások hónapokon belül elveszítik hatékonyságukat.
Bár a csecsemőhalandósági arányok 1999 óta csökkentek, a JAMA Pediatrics című szaklapban közzétett adatok szerint a közelmúltban, 2020-2022 között megugrott a hirtelen váratlan csecsemőhalálozások száma.
Sally C. Curtin, MA, a CDC statisztikusa és munkatársai az 50 amerikai állam és a District of Columbia 2022-es halotti bizonyítványainak adatait felhasználva értékelték a halálozási okokat, hogy meghatározzák a leggyakoribbakat. A 2022-es lista élén a szívbetegségek álltak, a krónikus alsó légúti betegségek pedig a hatodik helyet foglalták el. Figyelemre méltó, hogy a jelentés a hörghurutot, az emfizémát, az asztmát és az „egyéb krónikus alsó légúti betegségeket” is beleszámította ebbe a besorolásba.
Bár tanulmányok vizsgálták a kedvezőtlen gyermekkori élmények és a krónikus egészségügyi kimenetel, köztük a stroke közötti összefüggést, kevés tanulmány vizsgálta a szülők válása és a stroke közötti összefüggést olyan felnőttek körében, akiknek nem volt gyermekkori traumájuk.
Fenyegető arányban emelkedik a szamárköhögéses megbetegedések száma az Egyesült Államokban: a CDC szerint a 2024-es évben 4,5-szer több eset fordult elő, mint tavaly. Az újszülöttek szempontjából ez a rendkívül fertőző légúti betegség komoly veszélyt jelent – a baba védelme pedig a határok világos meghúzásával kezdődik.
100000 terhességből körülbelül 12,5 esetben akut leukémiát vagy agresszív limfómát állapítanak meg, ráadásul ezek előfordulása egyre gyakoribb. 1994-2013 között évente 2,7%-kal nőtt ez az arány, ami többek között a nők késői gyermekvállalásának, a diagnosztikai technikák fejlődésének, illetve az egészségügyi ellátórendszer fokozott elkötelezettségének köszönhető.
A klinikusoknak a legvalószínűbb diagnózisok közül a cinkhiányt kell figyelembe venniük azoknál a koraszülötteknél, akiknél kezelésre nem reagáló, erythemás, pikkelyes, élesen elhatárolt kiütések jelentkeznek. Egy esettanulmány szerzői egy 5 hónapos, 26 hetes terhesség után koraszülöttként világra jött, kiütései miatt sürgősségi osztályra került 5 hónapos csecsemő esetéről számoltak be. A kiütés a fej, a nyak, a gát és a genitáliák területén lévő erythemás, pikkelyes, kérges bőrelváltozásokból állt; egyéb tünetek között szerepelt az ingerlékenység és a hasmenés. A kezdeti differenciáldiagnózisban ekcéma, allergia és fertőzés szerepelt.
Az autizmus spektrumzavar (ASD) időbeli és életkori gyakoriságának jobb megértése nagyobb tájékoztatást nyújthat az autista gyermekek és felnőttek növekvő populációjának számára nyújtható egészségügyi szolgáltatást illetően.
Egyre inkább terjed a szamárköhögés az Egyesült Államokban: 2024-ben eddig már négyszer annyi esetet vettek nyilvántartásba, mint 2023-ban egész évben. A CDC szerint szeptember 14-ig összesen 14569 esetet jelentettek, szemben a 2023-as év 3475 esetével.
A PPCOS (Pregnancy in Polycystic Ovary Syndrome) I. és II. randomizált, kontrollált vizsgálatban a résztvevők retrospektív kohorsz vizsgálata során orvosi konzultáció, demográfiai adatok felvétele, fizikalis vizsgálat és a laboratóriumi adatok alapján a négy Rotterdam kritérium három kategóriájába sorolták a betegeket. A két hiperandrogén (A és B) Rotterdam-kategóriát a PCOS nem hiperandrogén fenotípusával (D fenotípus) hasonlították össze. A kimenetelek a klinikai terhesség, a terhesség elvesztése, az élveszületés, a szülészeti szövődmények (beleértve a koraszülést, a preeclampsiát, a terhességi cukorbetegséget, a méhen belüli növekedéskorlátot és a membránok idő előtti megrepedését), valamint az újszülöttkori kimenetelek (beleértve a sárgaságot, a légzési nehézségi szindrómát, az újszülöttkori kórházi kezelést és az újszülöttkori fertőzést) voltak.
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek európai bizottsága (CHMP) két vakcina forgalomba hozatali engedélyének kiadását javasolta: Fluad (felszíni antigén, inaktivált, adjuvált) és Flucelvax (felszíni antigén, inaktivált, sejtkultúrákban előállított) influenza elleni aktív immunizálásra. Az oltóanyagok a 2 évesnél idősebb gyermekek és felnőttek immunizálásra alkalmas.