Neurológia

A hosszú távú demencia kockázata a Parkinson-kór esetén

Széles körben hivatkoznak arra, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegek akár 80%-ánál is előfordul demencia, de az ilyen magas arányokról beszámoló tanulmányok több mint két évtizeddel ezelőtt jelentek meg, viszonylag kevés mintaszámmal, és más korlátokkal is rendelkeztek. Célunk az volt, hogy meghatározzuk a hosszú távú demencia kockázatát Parkinson-kórban szenvedőknél, két nagy, folyamatban lévő, prospektív, megfigyeléses vizsgálat adatainak felhasználásával.

2024.11.01. Neurológia

Biomarkerek alkalmazása Alzheimer-kórban az alapellátásban?

Az Alzheimer-kórt (AD) megbízhatóan kimutató vérvizsgálat egyszerűsíthetné az Alzheimer-kór diagnosztikai folyamatát, illetve a kezelést. Egy tanulmány során a klinikumban elérhető AD-vérteszt prospektív értékelését végezték el az alap- és másodlagos ellátásban, előre meghatározott biomarker határértékek alkalmazásával.

2024.10.14. Neurológia

Stroke megelőzés pitvarfibrillációban dabigatránnal

A pitvarfibrilláció (AF) növeli a stroke és az elhalálozás rizikóját. A K-vitamin-antagonista hatóanyagok (pl. warfarin) ugyan lehetőséget kínálnak a rizikócsökkentésre, azonban a kontroll terápiával való összehasonlításban emelik a hemorrhagiás események kockázatát. Emellett a K-vitamin-antagonisták alkalmazása nehézségekbe ütközhet gyógyszerekkel és ételekkel kialakuló interakcióik, valamint a rendszeres laboratóriumi monitorozás szükségessége miatt. A dabigatrán mint direkt orális antikoaguláns hatóanyag, a trombin inhibitora, alternatívát kínál a stroke megelőzésére AF-ban1.

2024.09.23. Neurológia

Új célzott terápia glióma kezelésére

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) jóváhagyta a vorasidenib (Voranigo, Servier) alkalmazását bizonyos izocitrát-dehidrogenáz (IDH) mutáns diffúz gliomák kezelésére, ami az első célzott terápia jóváhagyását jelenti az ilyen típusú agydaganatokra. Konkrétan az IDH1 és IDH2 szájon át szedhető célzott gátlóját engedélyezték a műtétet követően olyan felnőttek és 12 éves vagy idősebb gyermekek esetében, akiknek 2-es fokozatú asztrocitómájuk vagy oligodendrogliomájuk van, és érzékenyek az IDH1 vagy IDH2 mutációjára. Az FDA szerint a műtét magában foglalja a biopsziát, a részleges reszekciót vagy a teljes reszekciót.

2024.09.23. Neurológia

A heparán-szulfát módosítása Alzheimer-kórban?

A heparán-szulfát (HS) hatással van az autofágiára, a mitokondriumokra és a lipid anyagcserére. Az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó géntranszkriptumok felülreprezentáltak a HS-függő transzkriptomban. A HS szulfatáció csökkentése megmenti a neuron veszteséget a presenilin-hiányos Drosophila-ban.

2024.09.16. Neurológia

Az EMA elutasította az Alzheimer-kór elleni gyógyszer forgalomba hozatalát

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2024. júliusi ülésén azt javasolta, hogy ne adják meg a forgalomba hozatali engedélyt a Leqembi (lecanemab; Eisai GmbH), az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló gyógyszer számára. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a Leqembi megfigyelt hatása a kognitív hanyatlás késleltetésére nem ellensúlyozza a gyógyszerrel kapcsolatos súlyos mellékhatások kockázatát, különösen az amiloiddal kapcsolatos képalkotó rendellenességek (ARIA) gyakori előfordulását, amelyek az agy duzzanatával és esetleges vérzésével járnak.

2024.09.04. Neurológia

Fejlemények a myasthenia gravis megértésében és kezelésében: tendenciák és irányok

A myasthenia gravis (MG) egy autoimmun betegség, amit az acetilkolin-receptor (AChR), az izomspecifikus tirozinkináz (MuSK) és az egyre növekvő számú, extra posztszinaptikus fehérje elleni autoantitestek jellemeznek. A patogén autoantitestek csökkentik a neuromuszkuláris összeköttetések (NMJ) izomvéglemezében lévő funkcionális AChR-ek számát. Az autoimmun válasz oka ismeretlen, meghatározó azonban a tímusz rendellenessége és az immunreguláció hiánya.

2024.08.28. Neurológia