Tüdőgyógyászat

Antibiotikum-használat és kezelési sikertelenség

Bár a legtöbb gyermekkori tüdőgyulladás esetében vírusos etiológia mutatható ki, az antibiotikum kezelés gyakori. Nem ismert azonban az antibiotikumok hatékonysága járóbeteg-ellátásban a tüdőgyulladással diagnosztizált gyermekek esetében. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a tüdőgyulladással diagnosztizált, orális antibiotikummal kezelt és nem kezelt gyermekek betegség kimenetelét összehasonlítsa.

A COPD és a GERD meglepő kapcsolata

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) jobb kórházi kimenetelekkel jár a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) kórházba került betegek esetében. Az eredmény meglepő, tekintve, hogy a GERD-t a COPD súlyosbodásával hozták összefüggésbe. A GERD a COPD-s betegek körében szintén gyakoribb, mint az általános népességben.

Fibrózisellenes gyógyszer alkalmazása emlőrákban?

A leggyakoribb emlődaganat típus a HER2-negatív, amelyet azért neveznek így, mert alacsony a tumorsejtek növekedéséhez hozzájáruló egyik fehérje, a HER2 mennyisége. E közös tulajdonság ellenére a HER2-negatív daganatok megjelenése betegenként eltérő, ezért fontos cél az, hogy a daganatokat részletesebben lehessen osztályozni, és így minden esetben a legmegfelelőbb kezelést meghatározni.

A hosszú COVID: normális CT-felvétel rendellenes tüdőperfúzióval?

Egyes betegeknél, akik a COVID járvány első hullámában akvirált enyhe fertőzés után még legalább 12 hónapig fertőzés utáni tüneteket mutattak, kóros tüdőperfúzió látható annak ellenére, hogy a CT-felvételeken eltérés nem igazolódott. Az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) 2024. évi nemzetközi kongresszusán részt vevő kutatók további kutatásokat sürgetnek ezen a téren, hogy megértsék a rendellenességek mechanizmusát, és hogy lehetséges kezelési lehetőségeket találjanak ezeknek a betegeknek.

Tüdőgyulladás és antipszichotikum kapcsolata

Az antipszichotikus gyógyszereket (különösen a klozapint) megfigyelésen alapuló vizsgálatok során összefüggésbe hozták a tüdőgyulladással. Az antipszichotikum-használat és az esetleges tüdőgyulladás közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmányok ellenére továbbra sem világos, hogy az antipszichotikum alkalmazása milyen mértékben jár együtt a tüdőgyulladás fokozott kockázatával, hogy léteznek-e dózis-reakció összefüggések, és hogy mely hatóanyagok köthetők leginkább az esetleges tüdőgyulladáshoz.

Alacsony dózisú kortikoszteroidok súlyos légúti fertőzésben?

A súlyos légúti fertőzés, beleértve a COVID-19-et, a közösségben szerzett tüdőgyulladást, az influenzát és a Pneumocystis-tüdőgyulladást, világszerte a felnőttek halálozásának egyik vezető oka. A kritikus állapotú betegek légúti fertőzései szeptikus sokkot, akut légzési distressz szindrómát vagy mindkettőt okozhatnak, ami 30-50% közötti halálozási aránnyal jár.

Új ismeretek a tüdőrák kezelésében a nem dohányzók között

A tüdőrák elsődleges oka a dohányzás. Előfordulása azonban folyamatosan nő a nem dohányzók körében, különösen a nők között. Míg a soha nem dohányzó, tüdőrákos betegek körülbelül 80%-ának célzott terápiákat írnak fel, amelyek az olyan fehérjék mutációira összpontosítanak, mint az EGFR és az ALK, a többi beteg gyakran citotoxikus kemoterápiát kap, ami sok mellékhatással és viszonylag alacsony terápiás válaszaránnyal já. Mindez rávilágít a célzott terápiák mielőbbi szükségességére.

A metotrexát alkalmazása és az interstitiális tüdőbetegség kockázata dermatomyositisben

A dermatomyositis (DM) gyakori szövődménye, az interstitiális tüdőbetegség (ILD) a DM-es betegek mintegy 23%-át érinti Észak-Amerikában. A metotrexát (MTX) a DM első vonalbeli szerének számít, de a reumatoid artritiszben (RA) szenvedő populáció 0,3-11,6%-ánál tüdőgyulladással és tüdőfibrózissal jár. A klinikusok habozhatnak a MTX alkalmazásával kapcsolatban a DM számára, mivel a tüdőtoxicitás miatt aggódnak, ebben a veszélyeztetett populációban.