A leggyakoribb emlődaganat típus a HER2-negatív, amelyet azért neveznek így, mert alacsony a tumorsejtek növekedéséhez hozzájáruló egyik fehérje, a HER2 mennyisége. E közös tulajdonság ellenére a HER2-negatív daganatok megjelenése betegenként eltérő, ezért fontos cél az, hogy a daganatokat részletesebben lehessen osztályozni, és így minden esetben a legmegfelelőbb kezelést meghatározni.
Egyes betegeknél, akik a COVID járvány első hullámában akvirált enyhe fertőzés után még legalább 12 hónapig fertőzés utáni tüneteket mutattak, kóros tüdőperfúzió látható annak ellenére, hogy a CT-felvételeken eltérés nem igazolódott. Az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) 2024. évi nemzetközi kongresszusán részt vevő kutatók további kutatásokat sürgetnek ezen a téren, hogy megértsék a rendellenességek mechanizmusát, és hogy lehetséges kezelési lehetőségeket találjanak ezeknek a betegeknek.
A bronchiectasia komoly kihívást jelent növekvő előfordulása, a hozzá kapcsolódó gazdasági teher, valamint a klinikai heterogenitás miatt.
Az antipszichotikus gyógyszereket (különösen a klozapint) megfigyelésen alapuló vizsgálatok során összefüggésbe hozták a tüdőgyulladással. Az antipszichotikum-használat és az esetleges tüdőgyulladás közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmányok ellenére továbbra sem világos, hogy az antipszichotikum alkalmazása milyen mértékben jár együtt a tüdőgyulladás fokozott kockázatával, hogy léteznek-e dózis-reakció összefüggések, és hogy mely hatóanyagok köthetők leginkább az esetleges tüdőgyulladáshoz.
A súlyos légúti fertőzés, beleértve a COVID-19-et, a közösségben szerzett tüdőgyulladást, az influenzát és a Pneumocystis-tüdőgyulladást, világszerte a felnőttek halálozásának egyik vezető oka. A kritikus állapotú betegek légúti fertőzései szeptikus sokkot, akut légzési distressz szindrómát vagy mindkettőt okozhatnak, ami 30-50% közötti halálozási aránnyal jár.
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
A tüdőrák elsődleges oka a dohányzás. Előfordulása azonban folyamatosan nő a nem dohányzók körében, különösen a nők között. Míg a soha nem dohányzó, tüdőrákos betegek körülbelül 80%-ának célzott terápiákat írnak fel, amelyek az olyan fehérjék mutációira összpontosítanak, mint az EGFR és az ALK, a többi beteg gyakran citotoxikus kemoterápiát kap, ami sok mellékhatással és viszonylag alacsony terápiás válaszaránnyal já. Mindez rávilágít a célzott terápiák mielőbbi szükségességére.
A cisztás fibrózis (CF) bőrmanifesztációi közé tartozik a tenyérráncosodás, a tápanyaghiányos dermatitis, az érrendszeri rendellenességek és a CF-kezelésekre adott reakciók.
A dermatomyositis (DM) gyakori szövődménye, az interstitiális tüdőbetegség (ILD) a DM-es betegek mintegy 23%-át érinti Észak-Amerikában. A metotrexát (MTX) a DM első vonalbeli szerének számít, de a reumatoid artritiszben (RA) szenvedő populáció 0,3-11,6%-ánál tüdőgyulladással és tüdőfibrózissal jár. A klinikusok habozhatnak a MTX alkalmazásával kapcsolatban a DM számára, mivel a tüdőtoxicitás miatt aggódnak, ebben a veszélyeztetett populációban.
Bár kiterjedt kutatások összefüggéseket állapítottak meg a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) és a környezeti szennyező anyagok között, a furán és a COPD közötti kapcsolat továbbra is tisztázatlan. Egy tanulmány célja a furán és a COPD közötti kapcsolat feltárása volt, miközben a lehetséges mechanizmusokat is vizsgálta.
Egy randomizált kontroll vizsgálatba több mint 200.000, nem életveszélyes tüdőgyulladásban vagy húgyúti fertőzésben (UTI) szenvedő felnőtt beteget vontak be 59 kórházból országszerte.
Az Eli Lilly szerdán közölte, hogy testsúlycsökkentő gyógyszere két késői stádiumú vizsgálatban segített csökkenteni a szabálytalan légzési epizódokat, amelyek egy gyakori alvászavarral kapcsolatosak, ami megnyitja az utat a szer alkalmazásának kiterjesztése előtt.
A bronchiectasia és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) közötti kapcsolat ok-okozati összefüggése továbbra is tisztázatlan. Jelen tanulmány célja a közöttük fennálló lehetséges okozati kapcsolat vizsgálata, különös tekintettel a légúti gyulladás, a fertőzések és a dohányzás mint közvetítő tényezők szerepére a COPD kialakulásában.