Mint azt az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) bejelentette, a gyártó több mint 7000 adag duloxetin késleltetett hatóanyag-leadású kapszula önkéntes visszahívását kezdeményezte egy potenciálisan rákkeltő anyag elfogadhatatlan szintje miatt.
Széles körben hivatkoznak arra, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegek akár 80%-ánál is előfordul demencia, de az ilyen magas arányokról beszámoló tanulmányok több mint két évtizeddel ezelőtt jelentek meg, viszonylag kevés mintaszámmal, és más korlátokkal is rendelkeztek. Célunk az volt, hogy meghatározzuk a hosszú távú demencia kockázatát Parkinson-kórban szenvedőknél, két nagy, folyamatban lévő, prospektív, megfigyeléses vizsgálat adatainak felhasználásával.
Az Alzheimer-kórt (AD) megbízhatóan kimutató vérvizsgálat egyszerűsíthetné az Alzheimer-kór diagnosztikai folyamatát, illetve a kezelést. Egy tanulmány során a klinikumban elérhető AD-vérteszt prospektív értékelését végezték el az alap- és másodlagos ellátásban, előre meghatározott biomarker határértékek alkalmazásával.
A súlyos depresszióra utaló tünetek összefüggésbe hozhatók a jelentős mértékű kemoterápiás toxicitás fokozott kockázatával a daganatos megbetegedésben szenvedő idősebbek körében. Ezt a kockázatot mérséklik a geriátriai értékelés (GA) által indokolt intervenciók.
A heparán-szulfát (HS) hatással van az autofágiára, a mitokondriumokra és a lipid anyagcserére. Az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó géntranszkriptumok felülreprezentáltak a HS-függő transzkriptomban. A HS szulfatáció csökkentése megmenti a neuron veszteséget a presenilin-hiányos Drosophila-ban.
A súlyos megbetegedésre vonatkozó beszélgetések (SIC), amelyek a páciensek által fontosnak tartott értékeket, célokat és ellátási preferenciákat tárnak fel, csökkentik a szorongást illetve a depressziót, és javítják az életminőséget, de daganatos betegek esetében viszonylag ritkán kerül rá sor. A klinikusok és/vagy betegek számára kidolgozott, viselkedésalapú kommunikációs stratégiák növelhetik a SIC gyakoriságát.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 2024. júliusi ülésén azt javasolta, hogy ne adják meg a forgalomba hozatali engedélyt a Leqembi (lecanemab; Eisai GmbH), az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló gyógyszer számára. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a Leqembi megfigyelt hatása a kognitív hanyatlás késleltetésére nem ellensúlyozza a gyógyszerrel kapcsolatos súlyos mellékhatások kockázatát, különösen az amiloiddal kapcsolatos képalkotó rendellenességek (ARIA) gyakori előfordulását, amelyek az agy duzzanatával és esetleges vérzésével járnak.
A kannabisz a leggyakrabban használt tiltott kábítószer az Egyesült Államokban, több mint 45 millió felhasználóval, akiknek egyharmada kannabisz használattal kapcsolatos zavarokban (CUD) szenved.
Egy terjedelmes megfigyelésen alapuló vizsgálat eredményei kisebb különbségeket mutattak a rövid illetve hosszú távú súlyváltozás terén a nyolc antidepresszáns valamelyikét szedő betegeknél. A tapasztalatok alapján a bupropion járt a legkisebb súlygyarapodással, az eszcitaloprám, a paroxetin és a duloxetin pedig a legnagyobbal.
Az önbevallás révén dokumentált kognitív hanyatlás az Alzheimer-kór (AD) korai, preklinikai stádiumban lévő megnyilvánulása a viselkedés terén, amelyről gyakran úgy gondolják, hogy megelőzi a vizsgálati partner által jelzett aggodalmakat. Korábbi felmérések keresztmetszeti összefüggéseket mutatnak a β-amyloid (Aβ) státusszal és az önbevalláson alapuló, illetve a vizsgálati partner által jelentett kognitív hanyatlással, de kevésbé ismertek ezek összefüggései a tau-lerakódással, különösen a preklinikai Alzheimer-kórban szenvedők körében.
A ruminációt az étel ismételt visszaöklendezése jellemzi. A ruminációs szindróma a bél-agy kölcsönhatás rendellenessége, amelyet a római kritériumok alapján diagnosztizálnak, míg a ruminációs zavar a DSM-5 kritériumai alapján diagnosztizált táplálkozási és evészavar. Egy vizsgálat célja az volt, hogy meghatározza a rumináció globális prevalenciáját e kritériumok szerint minden korcsoportban.
Az ENGAGES-Canada vizsgálat keretében az elektroenkefalográfiával (EEG) irányított anesztéziában, illetve a szokásos ellátásban részesülő betegek esetében a szívműtét során hasonló arányban fordult elő posztoperatív delírium.
Az antidepresszánsok major depressziós zavarban (MDD) történő alkalmazásával kapcsolatban arról számoltak be, hogy befolyásolja az Alzheimer-kór (AD) és az AD-hez kapcsolódó demenciák (AD/ADRD) hosszú távú kockázatát, de a vizsgálatok ellentmondásosak.