Urológia-andrológia-uroonkológia

Évszázadok óta tudjuk, hogy az ember legjobb barátja kivételes szaglással rendelkezik. A keresőkutyákat számos orvosi összefüggésben is használják, a COVID-19 kimutatásától kezdve a Parkinson-kórig. Az első dokumentált eset, amikor kutyák segítségével fedeztek fel rákot, 35 évvel ezelőtt jelent meg a The Lancet című folyóiratban megjelenő, egy a szerkesztő számára küldött levélben, amelyben egy Border Collie-Dobermann keverék kutyát írtak le, aki intenzív érdeklődést mutatott gazdája anyajegye iránt, amelyről később szövettanilag megerősítették, hogy rosszindulatú melanoma.

Napjaink leggyakoribb proktológiai kórképéről, az aranyérbetegségről az első leírás a római korból, Kr.u. 37-ből maradt fenn¹. Előfordulási gyakorisága napjainkban a felnőtt lakosság körében meghaladhatja a 30%-ot, de az 50 éven felüli korosztálynál akár az 50%-ot is elérheti ².

Az Egyesült Királyság leghátrányosabb helyzetű területein élők körében közel 60%-kal magasabb a daganatos halálozási arány, mint a gazdagabb régiókban élők körében - derül ki a Cancer Research UK (CRUK) jelentéséből. Évente 28.400 daganatos haláleset kapcsolódik a hátrányos helyzethez. A késői diagnózis és a megelőzhető kockázati tényezők, például a dohányzás, kulcsfontosságú szerepet játszottak ezekben a halálesetekben.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

Az amerikai Preventív Szolgáltatások Munkacsoportja (USPTF) a közelmúltban módosította mammográfiás szűrésre vonatkozó ajánlásait a 40-49 éves nőkre vonatkozóan, amelynek lényege, hogy “tájékozott döntéshozatal” helyett a kétévenkénti szűrés fontosságát hangsúlyozzák.

A Prostate Cancer UK új elemzése szerint a prosztatarák a leggyakoribb rákos megbetegedéssé vált Angliában, a diagnózisok száma két egymást követő évben meghaladta az emlőrákét. Az angliai NHS adatai szerint 2022-ben 50.751 férfinál diagnosztizáltak prosztatarákot Angliában, szemben az ugyanebben az évben diagnosztizált 48.531 emlőrákos esettel. A következő évben (2023) 55.033 férfinál diagnosztizálták a prosztatarákot, míg az emlőrákos esetek száma 47.526 volt.

A COVID-19 világjárvány a szűréstől a nyomon követésig a daganatos betegek ellátásának minden szakaszát megzavarta; a hatások még mindig érezhetők, csaknem két évvel azután is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2023. május 5-én hivatalosan bejelentette az egészségügyi vészhelyzet végét.

Azoknak a myeloma multiplexben szenvedő betegeknek, akik intravénás immunglobulin (IVIG) profilaxisban részesülnek a teclistamab kezelés során, kevesebb fertőzést kapnak el és jobb az általános túlélésük azokhoz képest, akik nem kapnak IVIG profilaxist, az Amerikai Hematológiai Társaság (ASH) 2024-es éves találkozóján itt bemutatott új eredmények szerint.

100000 terhességből körülbelül 12,5 esetben akut leukémiát vagy agresszív limfómát állapítanak meg, ráadásul ezek előfordulása egyre gyakoribb. 1994-2013 között évente 2,7%-kal nőtt ez az arány, ami többek között a nők késői gyermekvállalásának, a diagnosztikai technikák fejlődésének, illetve az egészségügyi ellátórendszer fokozott elkötelezettségének köszönhető.

Az agyi áttétek miatt rezekción átesett betegek esetében a posztoperatív sztereotaxiás sugársebészet segíti a terület kontroll alatt tartását. Mindazonáltal a műtétet követő sugársebészet hátrányokkal jár, mint például a leptomeningeális áttétek és a radionekrózisok megnövekedett aránya. A műtét előtti besugárzás segíthet leküzdeni ezeket a problémákat.

Egy prospektív, randomizált, multicentrikus vizsgálat keretében a rövid-tartamú vaginalis brachyterápia (11 Gy × 2 frakció a felszínen), illetve standard kezelési módok (7 Gy × 3 frakció 0,5 cm mélységben, 6 Gy × 5 frakció a hüvely felszínén, vagy 5-5,5 Gy × 4 frakció 0,5 cm mélységben) összehasonlítása történt.

Az alapellátásban gyakran találkozunk húgyúti fertőzésekkel (ÚTI), ezért ezek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére vonatkozó irányelvek hasznosak abban, hogy megerősítsük tudásunkat azokon a területeken, ahol tudjuk, mit csinálunk, és frissítsük ismereteinket a bizonytalan területeken.

A hasnyálmirigyrák jelentős diagnosztikai kihívást jelent agresszív jellege és a korai tünetek hiánya miatt, ami késői felismeréshez és rossz prognózishoz vezet. A legfrissebb statisztikák szerint a hasnyálmirigyrák a daganatos halálozások negyedik vezető oka világszerte, és előfordulása egyre nő, különösen a magas kockázatú régiókban, például Kínában. Az olyan tényezők, mint a konkrét és megbízható szűrési markerek hiánya, valamint az általános népességben való alacsonyabb előfordulási gyakoriság, a hatékony, nagyszabású szűrést jelentős feladattá teszik, hogy értékelje a diagnosztikai technikákat, a mesterséges intelligencia integrációját, a biomarkerek felfedezését és a jövőbeli kilátások terén elért előrelépéseket.