A bizonyítékok a gyakorlatban: elektrolit-zavar- és vasterápia szívelégtelenségben

Az ásványianyag-rendellenességek a szívelégtelenség (HF) gyakori szövődményei. Különösen a dyskalaemia, a hyponatraemia és a hypomagnesaemia gyakori, a hypo- és hyperkalaemia a HF-betegek több mint 40%-ánál, a hyponatraemia 18-27%-ánál, a hypomagnesaemia 7-52%-ánál, a foszfátegyensúlyzavar pedig 13%-ánál figyelhető meg. Ezek a rendellenességek a HF súlyosságának mutatóiként szolgálnak, és szoros összefüggésben állnak a megbetegedés és a halálozás fokozott kockázatával. A neurohumorális aktiváció, beleértve a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert (RAAS), a szimpatikus idegrendszert és a vazopresszint, a HF-gyógyszerek, mint a diuretikumok és a RAAS-gátlók, valamint a kísérő betegségek, mint a krónikus vesebetegség, megzavarhatják az ásványi anyagok homeosztázisát.