alvászavar

A jó alvás segíthet csökkenteni bizonyos krónikus betegségek kialakulásának esélyét, egészségesen tartja az agyat, és erősíti az immunrendszert. Ezért általánosságban ajánlott, hogy minden éjszaka 7-8 órát megszakítás nélkül aludjunk, bár sokunknak problémái akadhatnak ezzel.

Kutatók megállapították, hogy a vastagbélrákot súlyosbítja a cirkadián ritmus felborulása, ugyanis hozzájárul a bélmikrobiom változásaihoz, ami növelheti a bél áteresztőképességét, fokozhatja a gyulladást, és végeredményben a vastagbél rákos megbetegedéséhez vezethet.

Az alvási apnoe olyan alvás közben fellépő légzészavar, mely csupán az USA-ban mintegy 39 millió embert érint, de világszerte sok kellemetlenséget okoz az ebben szenvedőknek. Az viszont még megdöbbentőbb adat, hogy az alvási apnoéban szenvedők mintegy 85%-át soha nem diagnosztizálták még ezzel a problémával.

Alvajárás közben a nők a férfiaknál kétszer gyakrabban végeznek kockázatos és összetett feladatokat, melyek sérüléshez vezethetnek – derül ki a Semmelweis Egyetem új kutatásából. Több száz YouTube videó elemzésével arra keresték a választ, hogy van-e különbség a generációk és nemek viselkedésében a paraszomnia nevű alvászavarok esetén. Ezek egyik típusa, melybe az alvajárás is tartozik, elsősorban a gyermekeket érinti. A legtöbben néhány év alatt kinövik, időskorban pedig ritka, de az érintettek veszélybe is sodorhatják magukat és másokat.

Az alvás közben jelentkező gyakori oxigéntelítettség-csökkenés, amely az apnoék és hipopnoék egyik fő jellemzője, az alvási apnoe diagnosztizálására és súlyosságának jellemzésére szolgál. Amint arra a COVID-19 világjárvány során kapott adatok rávilágítottak, az oxigéntelítettségi szinteket mérő készülékek kevésbé pontosak a sötét bőrű embereknél.

A jóllét lehetősége évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. A biztonságosabb és kényelmesebb életkörülmények érdekében az emberi fejlesztések lenyűgöző tempóban és leleményességgel alakították át a lakókörnyezeteinket és a társadalmat. A biztonság és kényelem elérhetővé vált, a modern kor embere a krónikus stresszel kell megküzdjön a jóllétért. Egyre nagyobb szükség van a hétköznapokba integrált életmód orvoslásra. (x)

A kezeletlen inszomnia számos testi és lelki betegség kockázatát növeli, rontja az életminőséget, a fizikai és szellemi teljesítményt, a munkahelyi és iskolai eredményességet, és általában kedvezőtlenül befolyásolja a morbiditást és a mortalitást.

Az álmatlanság kezelésének igénye valószínűleg egyidős az emberiséggel. Míg a huszadik század első felét a barbiturátok, a második felét a benzodiazepinek uralták, a huszonegyedik század modern készítményei a nem benzodiazepin altatók, más néven „Z”-szerek – zolpidem, zolpiclon, zaleplon. Az egyes hatóanyagok klinikai hasznának értékeléséhez, az előnyök és kockázatok összevetéséhez az alvás fiziológiájára gyakorolt hatásukat is figyelembe kell venni.

Az alvászavar alapvetően egy klinikai diagnózis, amellyel kapcsolatban az első feladat a háttérben meghúzódó komorbiditások feltérképezése.

A vérnyomás, a koleszterin vagy a vércukor normálistól eltérő értékeinek kezeléséhez elfogadott és bizonyítékokkal alátámasztott célértekeink vannak, és pontosan tudjuk, mit kockáztatunk egy betegnél, ha ezeket nem érjük el. Vajon az inszomniát is ilyen komolyan vesszük?

A Chicago Egyetem kutatásai szerint az alvás segíti elménket az összetettebb feladatok megoldásában és azon emlékek és gondolatok előhívásában, amikről azt hittük, elfelejtettük a nap folyamán.