élet

A földi élet kialakulásáról a mai napig rengeteg teória és különféle elképzelés látott már napvilágot, de a pontos választ még mindig nem ismerjük. Most azonban tudósok egy elég biztos lábakon álló elmélettel álltak elő a dologgal kapcsolatban.

Bár az élsportolókkal kapcsolatosan sokunknak a túlhajtás juthat az eszébe, egy új tanulmány teljesen ellentmond ennek az állításnak. A vizsgálat szerint ugyanis az olimpikonok szervezetei még időskorukban is sokkal strapabíróbb.

Egy új kutatási eredmény szerint nem is szükséges fotoszintetizálás és fény az oxigén előteremtéséhez, legalábbis erről tanúskodik az, hogy a Csendes-óceán mélyén ún. "sötét oxigént" fedeztek fel.

Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja három külföldi kutatótársával arra vállalkozott, hogy kémiai molekulákból kiindulva életet teremt laboratóriumi körülmények között a MiniLife elnevezésű, hat éven át tartó projekt keretében, amely az Európai Kutatási Tanács tízmillió eurós támogatásával valósul meg.

Brit és svéd kutatók gravitációs és szeizmikus reflexiós adatok segítségével bukkantak rá egy eddig ismeretlen mikrokontinensre. A Grönland és Kanada között megbúvó tömb sok tudományos rejtélyre adhatja meg a választ.

Egy friss tanulmány során a Birstoli Egyetem kutatói megállapították, hogy az összes ma élő szervezet univerzális közös őse, amely a ma is ismert életet létrehozta, már 4,2 milliárd évvel ezelőtt kialakult.

96 évvel ezelőtt, 1928. július hetedikén került először a boltok polcaira szeletelt kenyér, ami nélkül ma már szinte elképzelni sem tudjuk az életünket. Bár az előre felaprózott kenyér a szó szoros értelmében nem egy emberi életeket megváltoztató újdonság, a maga korában mégis mindenki a csodájára járt. Most a teljesség igénye nélkül mutatunk olyan találmányokat, amik örökre megváltoztatták az életünket és a mindennapjainkat.

A Japánban található Okinava is azon kék zónák közé tartozik, amely területeken a legtovább élnek az emberek, átlagosan 100 év feletti kort megélve. De mégis, mi lehet a titok? 

Dán kutatók hatmillió ember adataival tanították be a Life2Vec nevű mesterséges intelligenciának, hogyan jósolhatja meg az ismétlődő mintázatok alapján, milyen sors vár egy emberre.

A haldoklók minden esetben számba veszik addigi életüket, és sajnos a legtöbben a végén ráeszmélnek arra, hogy sok mindent elrontottak, sok mindent máshogy kellett volna tenniük. Bronnie Ware egy ausztrál ápolónő feljegyezte, melyek a leggyakoribb megbánások. Ön mit sajnálna a legjobban, ha ez lenne élete utolsó napja?