genetika

Egy friss kutatás szerint az endometriózis kialakulásának hátterében nem csupán hormonális vagy immunrendszeri tényezők állhatnak, hanem ősi genetikai variánsok és a modern környezet káros vegyi anyagai közti kölcsönhatás is. A European Journal of Human Genetics folyóiratban megjelent tanulmány érdekes új megközelítést kínál arról, hogy a DNS-ünk és a mindennapokban használt vegyi anyagok együtt miként növelhetik a betegség kockázatát.

A bor a mediterrán kultúra ősi itala, amely erjesztett szőlőléből készül, és számos kémiai vegyületből áll. Már az őskor óta része az emberi rituáléknak és étkezéseknek. A bor felfedezése valószínűleg véletlenszerű erjedés során történt, a vadon termő szőlő élesztője révén.

A bolygónk lakosságának nagyjából 13 százaléka balkezes, és ez a jellegzetesség öröklődőnek bizonyult a családokban.

Az Edinburghi Egyetem kutatói egy nagyszabású genetikai kutatás során nyolc olyan génterületet azonosított, amelyek összefüggésbe hozhatók a krónikus fáradtság szindrómával (ME/CFS). A felfedezés utat nyithat új diagnosztikai és terápiás lehetőségek felé.

A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán végzett kutatásnak köszönhetően néhány lépéssel közelebb került a tudomány az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) legyőzéséhez.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont B3phrenia nevű projekt célja, hogy megvizsgálja a skizofrénia kockázati tényezőinek hatásait a vér-agy gátra, valamint a skizofréniára való hajlamot vagy ellenálló képességet kiváltó tényezőket.

Az éghajlatváltozás által egyre inkább formált világban elengedhetetlenül fontos megérteni, hogy az emberi társadalmak történelmileg hogyan reagáltak a környezeti stresszre – legyen az reziliencia, adaptáció vagy összeomlás. A klasszikus maja civilizáció bukása az emberiség történelmének egyik legizgalmasabb rejtélye. Genetikai eredetük és potenciális népességváltozásaik vizsgálatával új betekintést nyerhetünk abba, hogy a környezeti nyomás hogyan befolyásolhatta a társadalmi változásokat, és értékes tanulságokat vonhatunk le a saját korunkra nézve.

Egy 2023-ban holland kutatók által, a Frontiers in Neuroscience című folyóiratban publikált tanulmány szerint a mizofónia génjei megegyeznek olyan hangulati rendellenességekéivel, mint a szorongás, a depresszió és a poszttraumás stressz zavar (PTSD).

A World Heart Federation szerint a szívelégtelenség világszerte több mint 60 millió embert érint. Az Egyesült Államokban a 65 év feletti korosztálynál a kórházi felvételek egyik vezető oka. Egy, a Nature Genetics folyóiratban megjelent, a Northwestern University Feinberg School of Medicine és a University of Pennsylvania Perelman School of Medicine kutatói által vezetett tanulmányból kiderült, hogy a ritka genetikai variánsok mellett a gyakori variánsok szűrése is segíthet a szívelégtelenség kockázatának becslésében.

Minden harmadik epilepsziás embernél (világszerte mintegy 20 millió embernél) a jelenlegi epilepsziaellenes gyógyszerek hatástalanok. Az UCL és az UTHealth közös tanulmánya szerint ebben az esetben, a gyógyszerrezisztencia hátterében bizonyos genetikai variánsok állhatnak.

Dr. Anthony Shum, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem tüdőgyógyásza több mint 15 éve vizsgál egy ritka genetikai rendellenességet, amely kiszámíthatatlan módon érinti a családokat. A mutációval rendelkező emberek egy részénél gyermekkorban súlyos tüdővérzés alakul ki, míg mások teljesen érintetlenek maradnak.

Számtalan történet szól azokról az emberekről, akik elérik a száz évet, és mindennapi szokásaik néha megszegik a hagyományos tanácsokat az étrenddel, a testmozgással, valamint az alkohol- és dohányfogyasztással kapcsolatban. Pedig több évtizedes kutatások azt mutatják, hogy e tanácsok figyelmen kívül hagyása a legtöbb ember egészségét negatívan befolyásolja.

Garfield, a Jim Davis által 1978-ban megalkotott azonos című képregény sztárja, mint sok más macska, aki otthonunkban él, narancssárga színű. Ugyanúgy narancssárga, mint ahogyan egyes emberek vörös hajúak, egyes lovak barnák, vagy egyes kutyák ír szetterek, de az ő esetében van egy csavar a dologban.