neurológia

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy gyakori reprodukciós rendellenesség, ami az élet korai szakaszában kedvezőtlen kardiometabolikus profillal jár együtt. Egyre több bizonyíték köti össze a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, például a cukorbetegséget és a magas vérnyomást a kognitív öregedés felgyorsulásával. Kevesebbet tudunk azonban a PCOS-ről és az agy egészségével való kapcsolatáról, különösen a középkorúak esetében. Egy vizsgálat célja z volt, hogy elemezze a PCOS és a középkorú személyek kognitív funkcióit, valamint az agyi MRI leletek közötti lehetséges összefüggéseket.

Az Alzheimer-kórt patológiailag az amiloid-béta (Aβ) lerakódása és a hiperfoszforilált tau neurofibrilláris csomói jellemzik az agyi parenchymában és az erekben (mint cerebrális amiloid angiopátia, CAA). Meggyőző genetikai és biomarker bizonyítékok támasztják alá, hogy az Aβ az Alzheimer-kór kiváltó oka.

A szélesebb körben ismert kockázati tényezők, mint a cukorbetegség, a stroke, a szívbetegség és a depresszió mellett egy nagyszabású vizsgálat eredményei szerint a D-vitaminhiány, az emelkedett C-reaktív fehérje (CRP) szint és a társadalmi elszigeteltség növeli a fiatalon jelentkező demencia (YOD) kockázatát.

A nipokalimab monoklonális antitest dózisfüggő módon javítja a mindennapi életvitelhez kapcsolódó eredményeket, csökkenti a releváns autoantitest-szinteket, és elfogadható biztonságossági és tolerálhatósági profillal rendelkezik általános myasthenia gravisban (gMG) szenvedő betegeknél – amint azt egy II. fázisú vizsgálat eredményei kimutatták.

Íme a tavalyi év legfontosabb tanulmányai a neurobiológia területén.

A bostoni Harvard Medical School professzora, Dr. Alberto Ascherio az Epstein-Barr vírus (EBV) és az SM kapcsolatáról szóló, 2022-es, mérföldkőnek számító saját tanulmányának eredményeivel felfegyverkezve azt állítja, hogy a kettő szorosan összefügg. William H. Robinson a Stanford (Kalifornia) Egyetem reumatológusa azonban azt mondja, hogy bár ő is úgy véli, hogy az EBV jelentős szerepet játszik az SM-ben, "valószínűleg egy második találat" - valamilyen más tényező - is szerepet játszik. Miért van az, hogy 95%-unk EBV-vel fertőzött, de végül csak egy kis részhalmazban alakul ki SM vagy más autoimmun betegség?

A halláskárosodás a kognitív károsodás és a demencia kialakulásának kockázati tényezője. Ez már régóta ismert, de vajon működne-e, ha javítanánk a hallásfunkciót? Ezt vizsgálták a The Lancet című szaklapban megjelent randomizált ACHIEVE tanulmányban. A kutatók 977, átlagosan 77 éves, kezeletlen halláskárosodással és alacsony kognitív károsodással rendelkező beteget randomizáltak. Ők vagy hallókészüléket, vagy oktatást kaptak. Három év elteltével nem volt különbség a globális kognitív funkciókban, amelyeket neuropszichológiai tesztek sorozatával mértek. A kognitív hanyatlás fokozott kockázatának kitett betegek esetében azonban a hallókészülék jelentős előnyöket jelentett.

Az akut migrénes panaszokra számos kezelési lehetőség létezik. Hiányoznak azonban a kezelés hatékonyságának nagyszabású, a betegek valós tapasztalati jelentéseiből származó, egymással történő összehasonlításai.

A mérsékelt és súlyos depresszió kezelésére szolgáló mobil mentális egészségügyi alkalmazások (appok) egyre jobban terjednek valószínűleg azért, mert képesek leküzdeni a hagyományos pszichoterápia korlátait, de a kezelés hatékonyságának lehetséges moderátoraira vonatkozó kutatások hiányoznak.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A sclerosis multiplex (SM) a központi idegrendszer (CNS) gyakori neurodegeneratív és gyulladásos demielinizáló állapota, melyet a fokális elváltozások és diffúz neurodegeneráció jellemzi a gerincvelőben és az agyban. Az SM-ben szenvedő egyének jelentős kognitív és fizikai fogyatékosságban szenvednek, ami néha a munkaerőpiacról való idő előtti kivonulást okozza. Világszerte körülbelül 2,8 millió ember él SM-el. A betegséget módosító terápia (DMT) rendkívül hatékonynak bizonyult, és csökkenti a betegség kiújulásának kockázatát.

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) engedélyezte 2023. októberben a gyermekek és fiatal felnőttek megbetegedését okozó öt leggyakoribb szerocsoport ellen kifejlesztett meningococcus elleni vakcinát.

Az alfa-szinuklein kritikus szerepe a Parkinson-kórban kulcsfontosságú felfedezést jelent. Az elmúlt években némi előrelépés történt a Parkinson-kór betegségmódosító terápiáinak azonosításában, amelyek az alfa-szinukleinre irányulnak. Ezek a kezelések azonban még nem mutattak egyértelmű hatékonyságot a betegség progressziójának lassításában. Erre a problémára több magyarázat is létezik. A Parkinson-kór patogenezise összetett és még nem teljesen tisztázott, és a betegség heterogenitása - a különböző genetikai fogékonyság és kockázati tényezők, valamint a különböző klinikai lefolyás - tovább bonyolítja a helyzetet. Ezért az alfa-szinuklein fiziológiai és patofiziológiai funkcióinak mélyreható megértése kulcsfontosságú.