Aneszteziológia és intenzív terápia
Súlyos sérült ellátása az alapellátás szintjén II.
Tekintettel arra, hogy a halálos kimenetelű balesetek áldozatainak fele a helyszínen vagy szállítás közben hal meg, nagy figyelmet kell fordítani az időveszteség elkerülésére. Hozzájárul ehhez, hogy a sérült a gyógyulását leginkább befolyásoló első 60 percben legtöbbször a prehospitális ellátó kezében van. Célunk tehát a gyors és szakszerű ellátás a helyszínen.
Súlyos sérült ellátása az alapellátás szintjén I.
A sérülés okozta halálozás világszerte 10% körül van, de sok országban a vezető halálok az 5-44 év közötti korosztályban. A magas korai halálozás megközelítőleg fele a helyszínen következik be és további 30%-a a kórházi ellátás első 24 órájában. 50%-ban központi idegrendszeri sérülés, 30-50%-ban kivérzés a felelős a korai halálozásért. A tapasztalatok szerint a korai halálesetek 48%-a potenciálisan megelőzhető lenne megfelelő korai légútbiztosítással, a kritikus mellkasi sérülés, a külső vérzések, valamint a vérzéses shock adekvát ellátásával. A korai halálozás csökkentésében meghatározó az első (helyszíni) ellátás, ugyanakkor a vérzéscsillapítás lehetőségei korlátozottan alkalmazhatóak.
A troponin meghatározás jelentősége és korlátai
A troponin meghatározás mára széles körben elterjedt és a myocardialis infarctus diagnosztikájának arany standardjává vált. Diagnosztikus értéke mellett prognosztikus szerepe is egyértelmű, ugyanakkor a pozitív troponin-teszt hátterében gyakran állhatnak egyéb okok, amelyeket a klinikum és a társbetegségek értékelésével kell mérlegelni.
Az acut myocardialis infarctus aktuális definíciója
A diagnosztika és a terápia rohamos fejlődése szükségessé tette a myocardialis infarctus definíciójának újraértelmezését. A cikk a kritériumok alapján a myocardialis infarctus alcsoportjait is felsorolja.
Semmelweis Egyetem Intenzív Terápiás, Aneszteziológiai és Sürgősségi Továbbképző Tanfolyam
Ramada Resort Hotel, Budapest - 2010. március 26-27.
A sürgősségi ellátás különleges betegjogi aspektusai III.
A súlyos állapotban lévő betegek a leginkább kiszolgáltatottak. Sürgősségi ellátásuk során gyakrabban sérül emberi méltóságuk, kapcsolattartásuk, önrendelkezésük, vagy éppen elmarad a törvény szerinti tájékoztatás. Az egészségügyi törvény betegjogi fejezete nagy lehetőség, s egyben felelősség is.
A sürgősségi ellátás különleges betegjogi aspektusai II. avagy mindig készen légy, hogy oltalmat adhass
A betegek jogainak biztosítására irányuló trend nem csupán az egyén alapvető értékeinek, jogainak fokozottabb figyelembe vételére vezethető vissza, hanem annak is köszönhető, hogy az egészségügyi szolgáltatók és a betegek kapcsolatában alapvető változások történtek. A tradicionális orvos- beteg kapcsolat megváltozott.
Hipertenzív sürgősségi állapotok
Ezen állapotokban a vérnyomás egy ördögi kör folyományaképpen emelkedik hirtelen vagy fokozatosan, és ehhez a folyamathoz előbb-utóbb akut vaszkuláris eredetű célszervkárosodás társul.
A sürgősségi ellátás különleges betegjogi aspektusai avagy „mindig készen légy, hogy oltalmat adhass”
Az 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei címszó alatt így rendelkezik (Eü. tv. 125.§): „sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helyszíntől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és rendelkezésre álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.”
Hypotherm hőártalom
A tél derekán tartunk, s egyre több hír jelenik meg a médiákban arról, hogy honfitársaink tucatjával esnek áldozatul a hidegnek. Az áldozatok többsége hajléktalan, az ittasság, esetleg a vizes közeg is szerepet játszhat kihűlésükben. Szabályozó rendszerünk bármennyire igyekszik is állandó hőfokon tartani a testünket, a hideg okozta hőveszteség felülmúlhatja hőtermelésünket, s kihűlünk.
Permisszív hypotensio súlyos sérült ellátása esetén (Avagy merjünk-e ne adni…?)
Bár a cikk témája elsősorban traumatológiai jellegű, mégis fontos lehet a háziorvosok számára. Az utóbbi másfél évtized szakirodalmát áttekintve megerősítést nyert az a korábbi megérzés, miszerint helytelen dolog aktívan vérző betegeket folyadékkal elárasztani. Neves nemzetközi publikációk kritikával illették a masszív folyadékpótlási rezsimeken alapuló protokollokat.
Mérgezések a családorvosi gyakorlatban III.
A mérgezettek ellátása: aspecifikus és specifikus terápia. Fontos hangsúlyozni az első ellátó szempontjából a megfelelő egyszerhasználatos védőeszközök használatát, mivel egyes mérgek (pl. organofoszfátok) a bőrről könnyen felszívódhatnak, így nem csak a mérgezett, hanem az ellátó is veszélybe kerülhet.
Mérgezések a családorvosi gyakorlatban II.
Kulcsfontosságú a diagnózis gyors megállapítása, felmerülő kérdések, a mérgezések „blickdiagnosis”-ához szükséges könnyen szembeötlő tünetek.