Belgyógyászat

Az 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei címszó alatt így rendelkezik (Eü. tv. 125.§): „sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helyszíntől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és rendelkezésre álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.”

Robert Koch huszonnyolcadik születésnapjára mikroszkópot kapott feleségétől játékszer gyanánt. Nem is sejtette az asszony, hogy ezzel elindította férjét a nagy bacilusvadászatban.

Alkimista, orvos, ezoterikus tudományokban jártas okkultista és természettudós. Paracelsus néven vált hírhedtté az eredetileg igen hosszú névvel rendelkező Theophrast von Hohenheim. Egy római orvos hatására vette fel nevét, így lett belőle „Celsus felett álló”.

Az idiopathiás gyulladásos bélbetegségek (IBD) gyakorisága hazánkban jelentősen növekedett, a colitis ulcerosa gyakorisága megduplázódott, míg a Crohn betegség előfordulása nyolcszorosára nőtt. Így a két kórforma egymáshoz viszonyított aránya az elmúlt harminc év során 8:1-ről 2:1-re változott.

Az elsőként választandó gyógyszerre vonatkozóan nincs szigorú megkötés, leginkább a beteg kísérőbetegségeit figyelembe véve érdemes a kezdő gyógyszert kiválasztani, a legkisebb hatékony dózisban.

A tél derekán tartunk, s egyre több hír jelenik meg a médiákban arról, hogy honfitársaink tucatjával esnek áldozatul a hidegnek. Az áldozatok többsége hajléktalan, az ittasság, esetleg a vizes közeg is szerepet játszhat kihűlésükben. Szabályozó rendszerünk bármennyire igyekszik is állandó hőfokon tartani a testünket, a hideg okozta hőveszteség felülmúlhatja hőtermelésünket, s kihűlünk.

Egy átfogó prospektív kohorszvizsgálat során, melybe acut coronaria szindrómában szenvedő betegeket vontak be a protonpumpa-gátlók és a clopidogrel együttes adása rosszabb eredményeket hozott a kardiológiai szövődményeket illetően, mint a clopidogrel kezelés önmagában.

Mikor ajánljuk hypertoniás betegeknek a nem-gyógyszeres kezelés különböző lehetőségeit? A válasz egyszerű: mindig. "Csak" azt kell eldöntenünk, hogy a gyógyszeres kezelés helyett (leginkább: előtt), vagy mellette javasoljuk betegeinknek az alábbi életmódbeli megfontolásokat.

A Magyar Diabetes Társaság tisztelettel meghívja Önt és munkatársait XX. Jubileumi Kongresszusára, melyet a Club Tihanyban rendez, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Belgyógyászati, Diabetes és Anyagcsere Centruma és az „Alapítvány a Cukorbetegekért” szervezésében.

A legtöbb beteget érintő szív-érrendszeri megbetegedéseket kardiovaszkuláris „járványként” is emlegetik, így a szívelégtelenséget, a hirtelen szívhalált és a pitvarfibrillációt. Mindhárom kezelésében egyre jelentősebb feladat jut a szívelektrofiziológusoknak – állítja dr. Csanádi Zoltán, a Kardiológiai Intézet egyetemi docense.

A hypertonia diagnózisának kimondása után a következő vizsgálandó tényező annak kiderítése, hogy a magas vérnyomás hátterében azonosíthatók-e olyan faktorok, amelyek a hypertonia fennállását kialakítják. Amennyiben a magas vérnyomás egy másik alapvető kórállapothoz másodlagos eltérésként csatlakozik, szekunder hypertoniáról beszélünk.

Serdülőkorban akkor beszélünk hypertoniáról, ha 3 különböző időpontban végzett, alkalmanként legalább 3 mérés átlagából adódó vérnyomás szisztolés és/vagy diasztolés értéke meghaladja az adott korcsoport nemre és testmagasságra illesztett 95 percentilis értékét. A felnőttkori hypertonia diagnózisával ellentétben, a serdülőkori hypertonia diagnózisához mindig szükséges, hogy az eseti értékek alapján diagnosztizált hypertoniát 24 órás vérnyomás-monitorozással (ABPM) verifikáljuk.

Invitation to the 4th International Biomarkers Conference