Belgyógyászat

A krónikus szívelégtelenség kezelése krónikus vesebetegséggel szövődve

A krónikus vesebetegség (CKD) gyakori a szívelégtelenségben (HF) szenvedő betegek körében, és magas morbiditással, illetve mortalitással jár. A HF kezelésében az elmúlt évek során figyelemre méltó előrelépés történt az irányadó orvosi terápiák bevezetésével, ideértve a következőket: (1) béta-blokkolók, (2) a vese-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) gátlása (pl., angiotenzin-konvertáló enzim gátló [ACEi], aldoszteronreceptor-blokkoló [ARB] vagy angiotenzinreceptor-neprilizin-gátló [ARNI]); (3) mineralokortikoid-receptor-antagonisták (MRA) és (4) nátrium-glükóz-kotranszporter-2 gátlók (SGLT2i).

2024.09.10. Belgyógyászat

Biológikumok és kardiovaszkuláris események kockázata reumatoid artritiszben

A krónikus gyulladás fokozott kardiovaszkuláris kockázatot jelent reumatoid artritiszben (RA). A biológiai betegségmódosító antireumatikus gyógyszerek (bDMARD) javítják a betegség aktivitását és a kardiovaszkuláris betegségek kimenetelét. Egy vizsgálat értékelte, hogy a bDMARD-ok befolyásolják-e a betegségaktivitás és a gyulladásos markerek hatását a hosszú távú kardiovaszkuláris kockázatot illetően RA-ban.

2024.09.03. Belgyógyászat

Fejlemények a myasthenia gravis megértésében és kezelésében: tendenciák és irányok

A myasthenia gravis (MG) egy autoimmun betegség, amit az acetilkolin-receptor (AChR), az izomspecifikus tirozinkináz (MuSK) és az egyre növekvő számú, extra posztszinaptikus fehérje elleni autoantitestek jellemeznek. A patogén autoantitestek csökkentik a neuromuszkuláris összeköttetések (NMJ) izomvéglemezében lévő funkcionális AChR-ek számát. Az autoimmun válasz oka ismeretlen, meghatározó azonban a tímusz rendellenessége és az immunreguláció hiánya.

2024.08.28. Belgyógyászat

Az EMA zöld utat adott négy hólyag- és egyéb daganatellenes szernek

A CHMP jóváhagyta a Balversa (erdafitinib) engedélyezését, melyet az uroteliális karcinóma, a húgyhólyagot és a húgyúti rendszert érintő daganattípus kezelésére szánnak. Monoterápiaként az erdafitinib olyan felnőtt betegek kezelésére javasolt, akiknél nem operálható vagy metasztatikus uroteliális karcinóma áll fenn, és az FGFR3 érzékeny genetikai elváltozását hordozzák.

2024.08.23. Belgyógyászat

A metformin használata biztonságos a terhesség alatt

A metformin biztonságosan alkalmazható a terhesség alatti cukorbetegség kezelésére, és nincs hosszú távú káros hatása a megszületett gyermekekre és az anyára a szülés után legalább 11 évig - derült ki az Endokrin Társaság 2024. éves találkozóján Bostonban, Massachusettsben bemutatott kutatásból. Ez az első olyan tanulmány, amely a terhesség alatti metformin használat hosszabb távú hatásait vizsgálta.

2024.08.22. Belgyógyászat

A csontritkulás kezelése és a cukorbetegség kockázata

A denoszumab hatásának értékelése (i) a 2-es típusú cukorbetegség (T2D) előfordulási gyakoriságára és a hosszú távú egészségügyi kimenetelre (mikrovaszkuláris [neuropátia, retinopátia, nefropátia] és makrovaszkuláris [kardiovaszkuláris betegség, cerebrovaszkuláris baleset] szövődmények valamint összhalálozás) T2D-s betegeknél, mielőtt az eredményeket metaanalízis segítségével korábbi tanulmányokkal kombinálnák.

2024.08.20. Belgyógyászat

Súlygyarapodás és antidepresszánsok

Egy terjedelmes megfigyelésen alapuló vizsgálat eredményei kisebb különbségeket mutattak a rövid illetve hosszú távú súlyváltozás terén a nyolc antidepresszáns valamelyikét szedő betegeknél. A tapasztalatok alapján a bupropion járt a legkisebb súlygyarapodással, az eszcitaloprám, a paroxetin és a duloxetin pedig a legnagyobbal.

2024.08.19. Belgyógyászat

A só és a szívelégtelenség

Évtizedeken át a sóbevitel (nátrium) csökkentését javasolták szívelégtelenségben szenvedő betegeknél. A neurohumorális aktiváció, illetve az azt követő folyadékvisszatartás kellő alapot szolgáltatott ehhez a régóta fennálló ajánláshoz.

2024.08.16. Belgyógyászat

A szubklinikus hipertireózisra vonatkozó iránymutatások - egy igazán széleskörű ajánlás

A szubklinikus pajzsmirigybetegségek gyakran vita tárgyát képezik klinikai jelentőségüket, a diagnosztikai vizsgálatok célszerűségét, valamint a lehetséges kezelési eljárásokat illetően. Ez a szisztematikus áttekintés a szubklinikus hipertireózisra vonatkozó nemzetközi irányelvek eltéréseivel foglalkozik, a diagnosztikai vizsgálatokra, a kezelésre, valamint a megbetegedés nyomon követésére vonatkozó ajánlásokra összpontosítva.

2024.08.14. Belgyógyászat