Az USA-ban a túlzott sófogyasztás mára jelentős egészségügyi problémává vált. Számos tanulmány hangoztatja, hogy a túlzott sófogyasztás sok súlyos megbetegedés, többek közt a szívbetegségek és a stroke kockázatát növeli, ezért csökkenteni kellene a napi sófogyasztás javasolt mértékét. De vajon mi az a mennyiség, amikor a só már túl sok a szervezetünknek?
A PRAIRI vizsgálat eredményei alapján már egyetlen anti-CD20 antitest rituximab (Rituxan, Genentech, Inc) infúzió is képes akár egy évvel késleltetni a rheumatoid arthritis megjelenését a veszélyeztetetteteknél.
Évek óta ismert, hogy a 2-es típusú diabétesz kialakulásában egyaránt szerepet játszik a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek csökkent inzulintermelése, az inzulinrezisztencia, valamint a máj megnövekedett glükóztermelése, az utóbbi időben pedig az inkretinhormonok, így a glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) és a glükózfüggő inzulinotróp polipeptid (GIP) cukorbetegségben játszott szerepe is egyre inkább tisztázódik.
A születést követő napon a fiú csecsemőnél a következő tüneteket észlelték: hányás (nem epés), etetés utáni fulladás és haspuffadás (nincs meconium).
A diabéteszes nefropátia klinikai diagnózisa három fő pilléren nyugszik: a diabetes mellitus, a mikroalbuminuria/proteinuria és a GFR-vesztés kimutatásán. A definícióban meghatározott módon, szövettan hiányában, kizárásos diagnózist állíthatunk fel. Mint a klinikai lefolyás részletezése során kiderül, a mikroalbuminuria/ proteinuria hiánya ma már nem zárja ki a diabéteszes nefropátia diagnózisát. Alátámaszthatja a diagnózist, de hiányában nem zárható ki, ha a cukorbetegnél hiperfiltrációt vagy ultrahangvizsgálattal a vese megnagyobbodását észleljük.
A 2-es típusú diabétesz kezelésére szolgáló újfajta, hetente csak egyszeri szedést igénylő GLP-1 agonisták a hatékonyság és a biztonsági profilok tekintetében is több ponton eltérnek egymástól. A HbA1c szinteket három gyógyszertípus, a dulaglutid, az exenatid és a piacról azóta már visszavont taspoglutid csökkentette a leginkább, és ugyanez volt tapasztalható az éhgyomri glükózszintek és a testsúly esetében is. Ez volt az első olyan átfogó vizsgálat, amelyben a heti egyszeri szedést igénylő GLP-1 agonisták hatásait mérték össze.
A cukorbetegség megelőzésére és gyógykezelésére több tudományosan elfogadott módszer is rendelkezésre áll, és az ezek közötti választást számos tényező is befolyásolhatja.
A 48 éves férfi páciens nyaki mozgáskorlátozottság (flexio és rotacio) és dysphagia miatt jelent meg a klinikán.
A betegek körében a hosszú előjegyzési idő, az előjegyzési listák váltják ki a legnagyobb elégedetlenséget ma Magyarországon. A több hetes, akár több hónapos várakozás már az ellátási folyamat elején nagyon rossz fényben tünteti fel a magyar egészségügyi ellátórendszert. Megoldást kell találni erre a problémára, hogy jobbá tehessük a magyar egészségügyet. Közösen. (x)
A glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) hatását utánzó gyógyszerek megjelenése új lehetőséget teremtett az eddigi osztályozásban és a 2-es típusúként ismert cukorbetegség kezelésében. Az exenatid anélkül képes a HbA1c szint csökkentésére, hogy jelentős hipoglikémiát vagy testsúlynövekedést okozna. Sőt, a legújabb vizsgálatokból már az is kiderült, hogy a gyógyszer mérsékli a falánkságra való hajlamot és növeli a jóllakottságérzetet, ezáltal pedig még csökkenhet is az exenatiddel kezeltek súlya.
Az iszkémiás vesebetegséget illetően még nehezebb definíciót megfogalmazni, mint a diabéteszes nefropátia esetében. Láthatók a vese szövettani vizsgálata során bizonyos elváltozások, amelyek a vese iszkémiájának a következményei, de a klinikus gyakorlatilag semmit nem észlel ebből a klinikai, nem szövettani diagnosztikus vizsgálatok során.
A cukorbetegség kezelésére szolgáló bélhormon-alapú terápiák során a testsúly csökkenése is megfigyelhető. Egy holland kutatócsoport eredményei részben megmagyarázzák, hogy milyen módon érvényesülhet ez a hatás.
Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) új biztonságossági figyelmeztetést adott ki a diabetes kezelésére használt canagliflozin használata kapcsán, mivel a gyógyszer egy jelenleg folyó klinikai vizsgálatban a placebóhoz képest nagyjából megduplázta a végtag-amputációk kockázatát.