A hét képe
A hét képe: akut reakció - Forrás: Figure 1.
A hét képe: akut reakció - Forrás: Figure 1.
A hét képe: gyógyszermellékhatás - Forrás: Figure 1.
A hét képe: Egy szokatlan, a testfelület 90%-át érintő bőrkiütés - Forrás: Figure 1.
A hét képe: Laugier-Hunziker szindróma - Forrás: Figure 1.
A Kalifornia Egyetem kutatói randomizált, kontrollált vizsgálatuk során a szövődménymentes bőrfertőzésekben szenvedő ambuláns betegeknél a clindamycin vagy a trimethoprim–sulfamethoxazole kombináció (TMP-SMX) terápiás alkalmazásakor hasonló előnyöket és kockázatokat tapasztaltak, ami alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti antibiotikumok ebből a szempontból alapvetően egyenértékűek.
A hét képe: Beau-féle barázdák láthatóak a páciens körmén - Forrás: Figure 1.
Izlandi kutatók szerint az 1%-os primecrolimus krém (PIM) vagy a lokális kortikoszteroidok (TCS) használata biztonságosnak tekinthető az enyhe-mérsékelt gyermekkori atópiás dermatitis (AD) kezelésére.
A hét képe egy ritka genetikai rendellenesség, a Proteus-szindróma - Forrás: Figure 1.
Hatalmas kóros hegesedés, keloid - Forrás: Figure 1.
Itthon és szerte a világban a doktorok többsége úgy gondolja, hogy nem kell annyit vacakolni a pontos diagnózissal, felírjuk az antibiotikumot, és kész, a beteg meggyógyult. Ennek a mentalitásnak rendkívül súlyos következményei vannak.
Az előző fejezetben láttuk, hogy egyes klinikai kórformákhoz jellegzetes immunológiai kép társul. Ez egy szigorú szabály, mégsem foglalkozik ezzel senki sem. A legtöbb klinikus a Lyme szerológiai eredményeket fekete-fehér reakcióként értékeli. Ha pozitív a lelet, akkor antibiotikumot írnak, ha negatív, elvetik a Lyme-kór lehetőségét. Ez a gondolkodás számtalan buktatót rejt magában.
Az I. fejezetben láttuk, hogy a legtöbb esetben a klinikai tünetek szabályszerűek, így a Lyme-kórt többnyire telefonon szoktuk diagnosztizálni. Sok esetben azonban a laboratóriumi vizsgálat nélkülözhetetlen.
A Lyme-kórt leggyakrabban a klinikum alapján lehet és kell kórismézni. Melyek azok a tévedések, melyeket a leggyakrabban elkövetik a diagnózis és a kezelés során?