Bőrgyógyászat

A kéz–láb–száj betegség egy rendkívül fertőző vírusos megbetegedés. A leggyakoribb, ún. klasszikus forma enyhe lefolyású, okozója a Coxsackievirus A16.

A körömgombásodás napjaink civilizációs betegsége. Noha nem életet veszélyeztető, ennek ellenére az onychomycosis népbetegség, mely az USA-ban mintegy 10%-os prevalenciával, az európai országokban 3-22%-os prevalenciával tényleges közegészségügyi probléma, ráadásul társbetegségekkel együtt még fokozottabb jelentőségű. Negatívan befolyásolja a páciens életminőségét, emellett lelkileg is komoly hatással van rá.

Cikksorozatunkban az első részben egy 267 éves múmián talált haemangioma cavernosum esetéről, a második részben a nemi szervek állapotáról, a harmadik részében a múmiák kezén és lábán megmaradt lécrajzolatokról, a negyedik részben a múmiákon megőrződött ajakpír antropodermatológiai vizsgálatáról számoltunk be.

2011. július-szeptember között a bőr- és nemibeteg-gondozó hálózat összesen 157 syphilis megbetegedést jelentett az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztályának, egyharmaddal többet, mint az előző év harmadik negyedévében.

Az emberi fejbőrön 100-150 ezer szőrtüsző van. Minden folliculus 20-30 hajszálat növeszt az élet folyamán. A szőrtüsző a 9. embrionális héten az irhába nyomuló hámcsapból fejlődik ki a holocrin mirigyekkel és a musculus arector pilorummal együtt.

Az első leírt allergiás kórkép a darázsméreg allergiáról szól. Feltehetően az ókori egyiptomiak (i.e. 3000 körül) ugyanúgy meglepődtek, amikor Menes fáraó halálának okát allergiának véleményezték, mint korunk embere, amikor például a férfiak saját ondójukkal szembeni allergiájáról vagy víz okozta csalánkiütésekről beszélünk.

Az emberi testen endocrinológiai és alaktani szempontból is háromféle szőrzettípus fordul elő. A hajszálak a formájuk alapján három csoportra oszthatóak, emellett a haj színét poligénesen kialakító pigmenteknek szintén három típusa ismeretes.

Súlyos gyulladás, magas láz, abscessus-képződés, következményes torzító hegek vagy az arcot véglegesen deformáló duzzanat lehetnek a következményei a szintén az ajak saját betegségei közé tartozó glanduláris vagy granulomatosus cheilitiseknek.

Különböző bőrbetegségek az ajkon és a szájnyálkahártyán jellegzetes tüneteket okozhatnak. Az ajkon kialakuló tünetek másik csoportját azonban a száj és szájnyálkahártya ún. saját betegségei képezik.

Az ajak betegségei igen gyakoriak. Két fő csoportra oszthatóak. Az első nagyobb csoportba a különböző bőrbetegségek ajkon való manifesztációit sorolhatjuk, a másik csoportot pedig az ajak saját betegségei képviselik. A különböző bőrbetegségek szájnyálkahártyán történő manifesztálódásának észlelése gyakran a kórkép diagnózisának a kulcsa.

Világszerte millióknak van sztómájuk. A sztómákkal kapcsolatos bőrproblémák meglepően gyakoriak. Pedig néhány alapvető jótanács megszívlelésével ezek nagy része elkerülhető lenne.

Az utóbbi 30 évben Európában folyamatosan emelkedik a kullancs-encephalitisben (KE) megbetegedettek száma. A kórokozó Japántól Oroszországon keresztül egészen Európáig endémiásnak tekinthető, 1500 méteres magasságban is megtalálható.