Az étcsokoládé fogyasztás csökkentheti a preeclampsia kockázatát
A terhesség alatti napi 30 gramm csokoládé elfogyasztása kedvező hatást gyakorolhat a magzat növekedésére és fejlődésére, a kanadai Laval Egyetem új kutatási eredményei szerint.
A terhesség alatti napi 30 gramm csokoládé elfogyasztása kedvező hatást gyakorolhat a magzat növekedésére és fejlődésére, a kanadai Laval Egyetem új kutatási eredményei szerint.
„A Zika-vírussal szemben nem létezik oltás és a Zika-vírusfertőzéssel szemben nincs specifikus antivirális kezelés.” – írja a CDC. A kongenitális Zika-vírusfertőzés kezelése szupportív terápia, amelynek a csecsemő sajátos igényeinek megfelelően kell foglalkoznia a konkrét orvosi és idegfejlődési problémákkal. Jelenleg folyó vizsgálatok során próbálják meghatározni, hogy a növekedésük során mivel támogathatjuk leghatékonyabban a kongenitális Zika-vírusfertőzést szenvedett gyermekeket.
A JAMA orvosi szaklap online kiadásában megjelent metaanalízis eredménye szerint szinbiotikumokkal, azaz pre és probiotikumok kombinációjával hatékonyan kezelhető az atopiás dermatitis (AD). Főként a kevert baktériumtörzseket tartalmazó szinbiotikumok enyhítik az 1 évnél idősebb gyermekek tüneteit.
A The Lancet című szakmai folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Bifidobacterium breve probiotikum terápia nem jelent segítséget az újszülöttkori késői jelentkezésű sepsis vagy nekrotizáló enterocolitis megelőzésében.
A Sanfilippo betegség egy veleszületett, genetikai eredetű betegség, III. típusú mukopoliszacharidózis. A nevét a betegséget 1963-ban leíró orvosról kapta.
Dr. Matt Silver, a brit Nemzetközi Táplálkozástudományi Kutatótanács tagjaként az étkezéssel összefüggő betegségek kutatásával foglalkozik. A következőkben arról kérdezzük, hogy milyen hatást gyakorolhat a nők fogamzás körüli étkezése a születendő gyermek egészségére.
Brit tudományos szakértői testület támogatja az új, háromutas fertilitás kezelés lehetőségét, mely elsőként tenné lehetővé genetikailag módosított embriók beültetését.
A svéd Linköping Egyetem 7 éves követéssel készült tanulmányának eredménye szerint a gyermekek bélflórájának alacsony mikrobiális diverzitása növelheti az asztma kialakulásának kockázatát.
2013. december 3-án az US Food and Drug Administration (FDA) biztonsági figyelmeztetést adott közre a clobazam antiepileptikum terápiával összefüggő „ritka, de súlyos” bőrreakciókkal kapcsolatban. Ezen bőrreakciók közé tartozik a Stevens-Johnson szindróma (SJS) és a toxickus epidermalis necrosis (TEN).
A koraszülöttek életben maradása a szoros monitorozás ellenére kétséges. A lehetséges veszélyek közt a centrális apnoe epizódok is ott szerepelnek. Az ilyen epizódok során a gyermek légzése 90 másodpercre vagy annál hosszabb időre is leállhat. Centrális apnoe epizódok a koraszülöttek esetében meglehetősen gyakran fordulnak elő, de egy részük észrevétlen marad, mivel az apnoe roham nem mindig okoz légzésmonitor vészjelzést.
Nagyobb valószínűséggel alakul ki asztma azoknál a gyermekeknél, akiknek szobáját csecsemőkorukban PVC padlóval burkolták, mint azoknál, akiknek otthonában nem volt ilyen padlóburkolat.
A terhes nők több mint fele (54%-a) rendszeresen használ valamilyen rovarirtó szert annak ellenére, hogy a várandós nőkre és kisgyermekekre különösen veszélyes lehet ezen kemikáliák alkalmazása.
A montreali kutatók újszülöttkori multiplex intesztinális atresiaban (MIA) szenvedő gyermekek DNS-ének tanulmányozásával felfedezték, hogy a genetikai rendellenesség hátterében a TTC7A gén mutációja áll, melyről egyúttal az is kiderült, hogy a Quebec-i francia közösség genetikai terheltsége minden más populáció érintettségét meghaladja.