A hyperglykaemia okozta folyadékterek közötti áramlások, az ozmotikus diurézis következtében kialakult folyadékhiány, valamint az alkalmazott kezelés miatt hypontraemia gyakran fordul elő cukorbetegségben.
Az elmúlt évtizedben bevezetett új támadáspontú antidiabetikumok forradalmasították a cukorbetegség kezelését. A glukagonszerű peptid 1 (glucagon-like peptide 1, GLP-1) nevű hormont étkezés hatására a bél epitélium L sejtjei termelik. Egészségesekben a GLP-1 fokozza az inzulin, és csökkenti a glukagon szekrécióját, emellett lassítja a gyomorürülést (Harris 2015). Cukorbetegségben a GLP-1 szintje lecsökken. Exogén GLP-1 adásával fokozódik az inzulin szekréció és csökken a vércukorszint (Nauck 1993), ez a hatás gyorsan lecseng, mivel egy dipeptidil peptidáz IV (DPP-IV) nevű enzim lebontja a GLP-1-et (Holst 2006).
A cukorbetegség az egyik legösszetettebb betegség, amelynek kezelése is komplex, egyénre szabott kellene, hogy legyen. Egy több mint 200 000 cukorbeteg adatait tartalmazó retrospektív vizsgálatban arra voltak kíváncsiak, hogy a kezelőorvosok a betegek hány százalékánál csökkentették, vagy állították le a kezelést, ha a vércukor- és vérnyomásértékek a kívántnál alacsonyabbak voltak.
Mi emeli meg nagyobb mértékben a vércukrot: a jégkrém vagy a sushi? A Cell folyóirat 2015. novemberi számában megjelent közlemény szerint a Weizmann Intézet kutatói 800 ember vércukorszintjét monitorozták egy héten keresztül, és arra a következtetésre jutottak, hogy az egyes ételek által kiváltott vércukorszint-emelkedés egyénenként változik.
Egyes szakértők szerint túlsúlyos emberek számára a jövőben az egyéni adatok alapján összeállított étrend és edzésterv, azaz az ún. precíziós fogyókúra nyújthat segítséget.
„Ami az egyik embernek jó, az a másiknak méreg” - tarja a mondás, és ezzel a Cell orvosi szaklapban megjelent új tanulmány is egyetért. Az izraeli tanulmány ezért a személyre szabott étrendi tervezeteket szorgalmazza, melyek segítségével azonosíthatók a testsúlykontroll és az egészségi állapot szempontjából egyénileg hasznos ételek.
A munkahelyi stressz számos nem kívánt hatást gyakorolhat az egészségi állapotunkra, mindenekelőtt például fokozza a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát. Azonban máig nincs meggyőző bizonyíték a munkahelyi stressz és az incidentális 2-es típusú diabetes mellitus szoros összefüggésére.
Egy követéses vizsgálat, mely a háziorvosi gyakorlatban alkalmazott személyre szabott diabetes terápiák hatásait értékeli, arra az eredményre jutott, hogy az efféle terápiák a női betegek esetében csökkentik a bármely okból bekövetkező, illetve diabetes-asszociált mortalitást, a férfiaknál azonban nem. A Koppenhágai Egyetem Dr. Marlene Krag vezetésével készült tanulmányát a Diabetologia című szakmai folyóirat közölte.
Holland kutatók bebizonyították, hogy obéz betegek esetében az alacsony zsírtartalmú ételekből álló étrend a diabetes prevenció szempontjából hatékonyabb, mint a kisebb adagokat tartalmazó normál, magas zsírtartalmú ételek fogyasztása.
A Harvard Egyetem új meta analízisének eredménye szerint a hosszú távú súlycsökkentésben az alacsony zsírtartalmú diéta nem hatékonyabb a többi, hasonló intenzitású diétánál, ezért a táplálkozási irányelveknek nem kellene az alacsony zsírtartalmú diétát hatékony testsúlycsökkentő intervencióként ajánlani.
Alapvető igazság, hogy az emberek azért lesznek túlsúlyosak, mert több energiát visznek be, mint amennyit a szervezet napi energiaigénye megkívánna. Ahhoz, hogy a testtömegcsökkentő programok sikeresek legyenek, az étrendet gondosan kell összeállitani, ezáltal kevesebb kalóriát kellene bevinni, emellett kitartó és rendszeres testmozgással több kalóriát elégetni.
Lyse Bordier, a francia Bégin Katonai Kórház diabetológus professzora az Európai Diabetes Kutató Társaság (European Association for the Study of Diabetes, EASD) 2015-ös Stockholmi konferenciáján az idősebb diabeteses betegek kognitív hanyatlásának problémájáról tartott előadást.
Dán kutatók azt állítják, hogy minél több antibiotikum terápiában részesül valaki, annál nagyobb a 2-es típusú diabetes kialakulásának kockázata. A Gentofte Kórház kutatóinak eredményeit a Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism szakmai folyóirat közölte.