Egy új kalkulátor, ami a dializált betegek rövid távú töréskockázatát 1 és 3 év alatt is előre jelzi, jól teljesített az American Society for Bone and Mineral Research (ASBMR) 2023-as éves találkozóján bemutatott tanulmányban.
Az Alfa-gal allergia (AGS) egy újonnan kialakuló, kullancscsípéssel összefüggő, immunglobulin E-mediált allergiás állapot, amelyet az oligoszacharid galaktóz-alfa-1,3-galaktózra (alfa-gal) adott reakció jellemez. Ez az anyag az emlősök húsában és emlősökből származó termékekben található, beleértve a tejet, más tejtermékeket és egyes gyógyszeripari termékeket.
A prosztata-specifikus antigén (PSA) sikertelenségéig eltelt rövidebb időintervallum rosszabb klinikai kimenetellel jár; az ezt az állapotot meghatározó konkrét tényezők azonban továbbra sem ismertek. A PSA-hiányig tartó rövid időintervallum tényezőinek értékelése annak érdekében, hogy be lehessen azonosítani a betegeket a kezelés eszkalációját célzó randomizált klinikai vizsgálatok számára.
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
A Kelet-finnországi Egyetem kutatói olyan plazmafehérje-alapú biomarkereket azonosítottak, amelyek alkalmasak a mentális egészségi problémák kockázatának kitett serdülők azonosítására. Az eredményeket a Nature Mental Health című szaklapban tették közzé.
A roflumilast a foszfodiészteráz (PDE)-4 célzott gátlója, és már több mint egy évtizede engedélyezték a súlyos krónikus elzáródásos tüdőbetegség kezelésére. A generikus változata az Egyesült Államokban kapható. A PDE-4 részt vesz a pikkelysömör patogenezisében, de a szájon át szedett roflumilast hatékonyságát és biztonságosságát a pikkelysömörös betegek körében korábban még nem vizsgálták.
A Radiology című szaklapban megjelent tanulmány szerint egy új mesterséges intelligencia (MI) modell a képalkotó információkat klinikai betegadatokkal kombinálja, hogy javítsa a mellkasi röntgenfelvételek diagnosztikai teljesítményét. A klinikusok a betegségek diagnosztizálásakor képalkotó és nem képalkotó adatokat egyaránt figyelembe vesznek. A jelenlegi MI-alapú megközelítések azonban arra vannak kitalálva, hogy egyszerre csak egyféle adattípussal oldjanak meg feladatokat.
Az autizmus jelentett előfordulási gyakorisága a gyermekek körében az elmúlt 20 évben folyamatosan emelkedett. Nem vizsgálták azonban az ezzel párhuzamos következményeket a felnőtt Medicaid-rendszerre nézve, amely az alacsony jövedelem vagy fogyatékosság miatt autista felnőtteket biztosít.
Ma már egyre gyakoribb, hogy úgy keresik fel az édesanyák a gyerekorvost, de akár a felnőttek a háziorvosukat, gyógyszerészüket, hogy ajánljon valamilyen természetes megoldást a köhögés csillapítására. Nem szeretnének azonnal erős gyógyszeres kezelést, keresik azokat a megoldásokat, amelyek kevés mellékhatással bírnak és mégis hatékonyak.
Az aranyérbetegséget az emberiség régóta ismeri, az első orvostörténeti leírás Kr. u. 37-ből származik. Aulo Cornelio Celso római orvos-enciklopédista De Medicina című értekezésének hetedik könyvében foglalkozik a proktológiai betegségekkel, egyebek között az aranyérrel1. Nem tudjuk, hogy akkoriban milyen volt az előfordulási gyakorisága, de ma az aranyér-betegség a végbél leggyakoribb kóros elváltozása. Előfordulása a felnőtt lakosság körében meghaladhatja a 30%-ot, de az 50 éven felülieknél az érintettség az 50%-ot is elérheti2.
A rendkívül népszerű fogyókúrás szer, a semaglutid (amelyet Wegowy néven hagytak jóvá fogyókúrás szerként és Ozempic néven a 2-es típusú diabéteszhez, Novo Nordisk) szeptember végén két, a gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos címkézési kiegészítést kapott az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivataltól (FDA) az Ozempic készítményre.
A glükokortikoidok az orvosi gyakorlatban széles körben alkalmazott gyulladáscsökkentő gyógyszerek. A szisztémás glükokortikoidok immunszuppresszív hatása és a fertőzésekre való fokozott fogékonysága széles körben ismert. A gyakran alkalmazott dózisfüggő modell azonban nem biztos, hogy pontosan megjósolja a fertőzés kockázatát minden, hosszan-tartó glükokortikoidokkal kezelt betegnél.
A hirtelen szívhalál (SCD) a kardiovaszkuláris halálesetek nagy százalékát okozó állapot, amelynek leggyakoribb oka a kamrai tachyarrhythmia. Az SCD-nek vannak olyan jelei és tünetei, amelyek spontán, minden figyelmeztetés nélkül jelentkeznek és halálosak. Annak ellenére, hogy a preventív erőfeszítések a legnagyobb kockázatú népességkategóriákban a szubkután beültetett kardioverter-defibrillátorok (S-ICD) használatára összpontosítanak, az SCD-k nagy számban fordulnak elő a normál népességben és olyan embereknél, akiknek nincs dokumentált szívbetegségük. Ezért az SCD elsődleges megelőzésének valamilyen életképesebb stratégiának kellene lennie az általános népesség számára, figyelembe kellene vennie a megelőző orvoslás formáját öltő intézkedéseket, mint például, hogy többet tudjanak a genetikai hajlamról, a halálos kimenetelű ritmuszavarok családi előzményeiről, az ismeretlen okú szinkópákat követő folyamatos felügyeletről stb.