Háziorvostan

Egyes kutatók szerint a kondom bizonyos férfiaknál erekciós problémákat okozhat.

A globalizáció ételeinkre, a fűszerek használatára is kihat, az étkezési szokások változása megfigyelhető világszerte. A nem megfelelő étkezés együtt a mozgásszegény életmóddal jelentős morbiditással és mortalitással jár.

Napjainkban a média sokszor kóros testképet idealizál. A fiatalok példaképei sokszor betegesen sovány modellek, a jelentős teljesítményekkel kiemelkedő sportolóknál néha tiltott szerek használatára derül fény. Mindez nem segíti elő a kamaszok megfelelő önértékelésének kialakítását.

A colitis ulcerosa (CU) a vastag- és végbél krónikus gyulladásos betegsége, melynek lefolyását a visszatérő fellángolások és remissziós fázisok jellemzik. Az aminoszalicilátok a nyugalmi szakaszok fenntartásán túl a remisszió indukciójában is standard kezelésnek számítanak enyhe vagy közepesen súlyos, aktív betegségben.

Egy kutatócsoport új reményt ígér az allergiásoknak egy potenciális vakcinával, amely az immunválaszt ’eltéríti’ az allergia kialakításától. Az eredménynek komoly klinikai vonatkozás van, mivel az allergia és az asztma gyakran gyermekkorban kezdődik, és jelenleg nem gyógyítható.

Újabb tanulmány mutatja azt, hogy az alkoholfogyasztás, sőt, akár napi egy-két pohár szeszes ital elfogyasztása is növeli a rákos megbetegedések kockázatát. Ezért itt az ideje, hogy átértékeljük az alkoholfogyasztással járó kockázatokat és ennek megfelelőn újrafogalmazzuk az erről szóló figyelmeztetéseket.

Egy új tanulmányban a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) blokkolókkal, kalcium–csatorna blokkolókkal (CCB) és tiazidszerű diuretikumokkal kezelt rezisztens hypertoniában szenvedő betegeknél a spironolactone hozzáadása szignifikánsan csökkentette a systolés vérnyomást.

Az antidepresszánsok és a gyakori fájdalomcsillapítók önmagukban nem társulnak a koponyaűri vérzés (intracranialis hemorrhagia) kockázatnövekedésével. Egy új kutatás szerint azonban együtt már a kombinált alkalmazás után nem sokkal növelhetik a kockázatot.

Érdekes eredményeket hozott a Szinapszis idén nyáron végzett piackutatása, amely a magyar orvostársadalom és lakosság körében vizsgálta az édesítőszerekkel kapcsolatos ismereteket. A kutatás egy 2012-ben végzett felmérés folytatása, így lehetővé tette az elmúlt három év változásainak nyomon követését.

A PLOS ONE szakmai folyóiratban megjelent tanulmányukban a Cincinnati Gyermekkórház és a California Davis Egyetem kutatói korábbi vizsgálataikkal egybehangzóan úgy vélik, hogy a laktáció sikerében az inzulin jelentős szerepet játszik.

A Harvard és a Minnesota Egyetem kutatói áttekintették a kamrafibrillációban (atriális fibrilláció, AF) szenvedő betegekkel folytatott nagy esetszámú, legfrissebb vizsgálatok adatait, hogy rávilágítsanak a kevésbé gyakori, ám sokszor halálos kimenetelű extracranialis szisztémás embólia események (SEE) incidenciájára, kockázati tényezőire és morbiditására.

Hazánkban sokakban alaptalan tévhitek és félelmek élnek a lázzal kapcsolatban. Valójában még a magas láz sem okoz semmilyen kárt, ráadásul segíti a gyógyulást, ezért fejlett országokban, Kanadától kezdve Anglián át Hollandiáig már évtizedek óta nem csillapítják rutinszerűen a lázat. 2011 óta hazánkban is az a szakmai irányelv: lázat nem kell csillapítani, csak lehet és ajánlott akkor, ha a gyermek közérzete rossz – de sajnos ezt még sokan nem alkalmazzák.

Az amerikai Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) országos egészségügyi statisztikai központja (National Center for Health Statistics, NCHS) közzétette hét gyakori betegség becsült halálozási arányát. Az eredmények vegyesek.