A reumatoid artritiszes (RA) betegeknél fokozott a kardiovaszkuláris betegségek, köztük a pitvarfibrilláció (AF) kockázata, de az RA hatása az iszkémiás stroke kockázatára a pitvarfibrilláció kapcsán továbbra sem ismert. Egy vizsglat értékelte, hogy a pitvarfibrilláció diagnózisát követően az iszkémiás stroke kockázata tovább emelkedik-e az RA-s betegek körében a nem RA-s betegekhez képest.
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
Egy kutatás során arra keresték a választ, hogy a diklofenák mellé adagolt magnézium-szulfát (MgSO4) vagy lidokain javítja-e a fájdalomcsillapítás hatékonyságát a sürgősségi osztályon (ED) akut vesekólikában szenvedő betegeknél.
A pitvarfibrilláció (AF) növeli a stroke és az elhalálozás rizikóját. A K-vitamin-antagonista hatóanyagok (pl. warfarin) ugyan lehetőséget kínálnak a rizikócsökkentésre, azonban a kontroll terápiával való összehasonlításban emelik a hemorrhagiás események kockázatát. Emellett a K-vitamin-antagonisták alkalmazása nehézségekbe ütközhet gyógyszerekkel és ételekkel kialakuló interakcióik, valamint a rendszeres laboratóriumi monitorozás szükségessége miatt. A dabigatrán mint direkt orális antikoaguláns hatóanyag, a trombin inhibitora, alternatívát kínál a stroke megelőzésére AF-ban1.
A polycisztás ovárium szindróma (PCOS) összefüggésbe hozható az étkezési rendellenességekkel, de a korábbi meta-analíziseket az alacsony számok korlátozták. Egy friss szakirodalmi áttekintés és meta-analízis értékelte a rendellenes evészavarok előfordulási gyakoriságát PCOS-ben szenvedő és nem szenvedő nők körében.
Röviden a fejfájásról: A fejfájás egy nagyon gyakori probléma, melyet ritkán diagnosztizálnak vagy kezelnek megfelelően. A fejfájások nagy része alapellátásban kezelhető migrénes, tenziós vagy túlzott gyógyszerhasználatból eredő fejfájás, míg mindössze kis hányaduk sorolható be a további kivizsgálást igénylő szekunder fejfájások közé (Ahmed, 2012).
A krónikus vesebetegség (CKD) gyakori a szívelégtelenségben (HF) szenvedő betegek körében, és magas morbiditással, illetve mortalitással jár. A HF kezelésében az elmúlt évek során figyelemre méltó előrelépés történt az irányadó orvosi terápiák bevezetésével, ideértve a következőket: (1) béta-blokkolók, (2) a vese-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) gátlása (pl., angiotenzin-konvertáló enzim gátló [ACEi], aldoszteronreceptor-blokkoló [ARB] vagy angiotenzinreceptor-neprilizin-gátló [ARNI]); (3) mineralokortikoid-receptor-antagonisták (MRA) és (4) nátrium-glükóz-kotranszporter-2 gátlók (SGLT2i).
Gyermekek esetében a láz az egyik legfőbb ok, ami miatt a szülők orvoshoz fordulnak. A láz oki terápiája mellett fontos helyet kell, hogy kapjon a kezelésben a gyermek jó általános állapotának visszaállítása, a betegséggel járó diszkomfort és stressz csökkentése, amely az esetek nagy részében lázcsillapítást is jelent.
Az antipszichotikus gyógyszereket (különösen a klozapint) megfigyelésen alapuló vizsgálatok során összefüggésbe hozták a tüdőgyulladással. Az antipszichotikum-használat és az esetleges tüdőgyulladás közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmányok ellenére továbbra sem világos, hogy az antipszichotikum alkalmazása milyen mértékben jár együtt a tüdőgyulladás fokozott kockázatával, hogy léteznek-e dózis-reakció összefüggések, és hogy mely hatóanyagok köthetők leginkább az esetleges tüdőgyulladáshoz.
A kannabisz a leggyakrabban használt tiltott kábítószer az Egyesült Államokban, több mint 45 millió felhasználóval, akiknek egyharmada kannabisz használattal kapcsolatos zavarokban (CUD) szenved.
Egy vizsgálat a dermatofibrosarcoma protuberans (DFSP) - egy közvetlenül a bőr felszíne alatt kialakuló bőr sarcoma -, a daganat incidenciáját, áttétképződését és a túlélés eredményeit értékelte. A Surveillance, Epidemiology and End Results (SEER) nyilvántartásban szereplő primer DFSP-tumorok előfordulási arányát, teljes és DFSP-specifikus túlélési eredményeit kvázi-poisson-regresszió, Cox- és versengő kockázatelemzéssel elemezték.
A metformin biztonságosan alkalmazható a terhesség alatti cukorbetegség kezelésére, és nincs hosszú távú káros hatása a megszületett gyermekekre és az anyára a szülés után legalább 11 évig - derült ki az Endokrin Társaság 2024. éves találkozóján Bostonban, Massachusettsben bemutatott kutatásból. Ez az első olyan tanulmány, amely a terhesség alatti metformin használat hosszabb távú hatásait vizsgálta.
A myasthenia gravis (MG) egy, a neuromuszkuláris összeköttetést érintő autoimmun betegség, amit ingadozó izomgyengeség jellemez. Az 1950-es évek óta mind az előfordulás, mind a prevalencia folyamatos növekedése figyelhető meg. Dr. Nicholas Silvestri, a Buffalói Egyetem Jacobs Orvosi és Biomedikai Tudományok Iskolájának neurológiai tanszékének professzora válaszol néhány kérdésre ebben a témában.