A Neisseria meningitidis nasopharyngeális hordozását egészséges emberekben már 1886-ban felismerték. 1908-ban Bruns és Hohn összefüggést figyelt meg a populációban előforduló hordozók magas aránya és a meningococcus járványok között.
Gyakorló orvosként – dolgozzunk bármely területen is – ma már kikerülhetetlen, hogy multirezisztens kórokozókról, illetve az azzal kapcsolatos kezelési nehézségekről halljunk. Ezekről a többféle (vagy akár mindegyik) antibiotikum csoportra rezisztenciával bíró, főként baktériumokról egyre többet tudunk, de egy lépéssel mindig előttünk járnak.
A probiotikumok nem előzik meg sem az antibiotikum asszociált hasmenést, sem a Clostridium difficile infekciót, egy, a Lancet augusztus 8-án megjelent számában publikált, nagy betegszámot feldolgozó, placebo-kontrollált, kettős vak vizsgálat eredményei szerint.
A Harvard Egyetem biológiailag inspirált mérnöki karának kutatói felfedezték, hogy számos gyakori antibiotikum hosszú távú használata miért jár veszélyes mellékhatásokkal, és bemutattak két egyszerű stratégiát, melyek segíthetnek az antibiotikumokra adott veszélyes válaszok megelőzésében. Eredményeikről a Science Translational Medicine számolt be.
Európából a 20. század folyamán a mocsarak lecsapolásával, a DDT, majd más inszekticidek bevezetésével a malária és a sárgaláz is kiszorult, azonban számos kisebb közegészségügyi jelentőséggel bíró mikroorganizmus továbbra is cirkulál.
Az Európában elérhető oltással történő alapimmunizáció során 3 oltás szükséges: a második dózis 1-3 hónap múlva, a harmadik pedig 5-12 (FSME IMMUN) vagy 9-12 (Encepur) hónappal az első után szükséges.
A H7N9 influenza vírus súlyosságát felmérő első becslések azt mutatják, hogy a H7N9 infekció miatt hospitalizált betegek mintegy harmada életét veszti a fertőzés miatt. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a törzs a következő influenza szezonban jóval virulensebb formában ismét megjelenhet.
A kullancs a hajas fejbőrre, a fül vagy a végtagok bőrébe kapaszkodik, átszúrja az epidermist és nyálával a vírust, érzéstelenítő és fájdalomcsillapító anyagokkal együtt átjuttatja a gazdaszervezetbe, aki számára ez így többnyire észrevétlen marad. Ez magyarázhatja azt a klinikai tapasztalatot, hogy a fertőzött betegek sokszor nem tudnak kullancscsípésről.
Mivel kullancs-encephalitis vírusra direkt ható antivirális szerek nem állnak rendelkezésre, így a célzott kezelés hiányában a szupportív terápiára kell kiemelt figyelmet fordítani.
Az Országos Mentőszolgálat szállította a Szent László Kórház Trópusi Betegségek Osztályára a fiatal, Thaiföldről hazatérő 24 éves férfibeteget 4 napja tartó láz, elesett állapot miatt.
A fiatalok már nem félnek az AIDS-től, pedig Magyarországon még mindig stigma. Mivel már nem számít halálos kórnak, kiesett a köztudatból és nemcsak a civilekéből, hanem az orvosokéból is. Miközben a fiatalok egy része éppen azért mer felelőtlen lenni, mert nem fél a fertőzéstől, addig a középkorúak néha az utolsó pillanatig is titkolják. Még az orvosuknak sem mondják el, azok pedig még az árulkodó jelekből sem jönnek mindig rá, hogy AIDS-szel állnak szemben. Magyarországon 10 végstádiumban lévő AIDS beteg közül 8 újonnan regisztrált.
2012. június 13-án Szaúd-Arábiában egy 60 éves férfit vettek fel kórházi ápolás céljából 7 napja tartó lázas betegség, köhögés miatt. Az elvégzett mellkasröntgen kétoldali pneumoniát igazolt, ennek megfelelően piperacillin-tazobactam, micafungin, levofloxacin és osletamivir kombinációs terápiát indítottak.
A különböző cégek által gyártott vakcinák immunogenitására irányuló vizsgálatok eredményeit nehéz összehasonlítani, hiszen különböző módszereket használnak a kullancs-encephalitis vírusra specifikus antitestek kimutatására. Ennek ellenére, a közelmúltban több vizsgálat eredménye is megjelent, melyekben ugyanazt a módszert használva vizsgálták az oltóanyagokat.