Egy közelmúltban lezajlott érdekes felmérés eredménye - amely az egyik amerikai neves infektológiai szaklapban látott napvilágot - azt igazolta, hogy az egyik izraeli kórházban a kórházi dolgozók köpenye fertőző baktériumok tanyája, és ezt a rossz kézmosási szokásokkal hozták összefüggésbe.
A kongresszust idén Pécsett rendezték, Magyarország egyik legélénkebb kulturális városában, mely remek kikapcsolódást jelentett a résztvevőknek a kongresszus szabad óráiban. A főszervező ezúttal Dr. Ternák Gábor professzor úr volt, a Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvoskar, Klinikai Infektológia és Migráció Egészségügyi Tanszékvezetője. A Palatinusz Hotel méltó helyet biztosított a fertőzések legaktuálisabb problémáinak megvitatására.
Az utóbbi 30 évben Európában folyamatosan emelkedik a kullancs-encephalitisben (KE) megbetegedettek száma. A kórokozó Japántól Oroszországon keresztül egészen Európáig endémiásnak tekinthető, 1500 méteres magasságban is megtalálható.
A krónikus Q-láz kezelése meglehetősen nehéz feladat. A terápia alapja a kombinált, elnyújtott antibiotikum kezelés, szívelégtelenség megjelenésekor hospitalizáció javasolt.
A Q-láz erősen fertőző zoonotikus betegség, amelyet a Coxiella burnetii nevű intracelluláris (sejten belüli) kórokozó idéz elő. A C. burnetiit számos házi- és vadon élő állat hordozza, köztük emlősök, madarak, hüllők és ízeltlábúak.
A Q-láz a zoonozisok közé tartozik, amelyet a Coxiella burnetii, egy Gram-negatív, obligát intracelluláris baktérium okoz. A betegség világszerte előfordul, a leggyakoribb dél-Franciaországban és Ausztráliában.
A betegség és annak kezelési nehézségei állandó terítéken vannak a háziorvosi ellátásban, valamint szakrendelői berkekben. Hogyan fogjunk hozzá, és mire kell figyeljünk az ilyen betegek ellátása során. Melyek a buktatók, és mik a hiányosságok ebben a témában. A cikk erre próbál választ keresni és praktikus ötleteket nyújtani a szakirodalmi adatok segítségével.
Az 1950-es évek óta használják széleskörűen a S. boulardii törzset, amely egy élő élesztőgomba. Liofilizálva forgalmazzák, általában egy kapszula 250 mg-ot tartalmaz belőle, ami az egyszeri felnőtt adag. Az USA-ban étrend-kiegészítőként kapható.
A WHO (World Health Organization) definíciója szerint a probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek - kellő mennyiségben alkalmazva - jótékonyan befolyásolják a páciens egészségi állapotát. A probiotikumok probiotikus gyógyszerként és ételként (ételösszetevő, étrend-kiegészítő), állati takarmányként és mesterségesen előállított (genetikailag módosított) probiotikumként egyaránt megjelennek a piacon.
Mivel a biológiai ágensekhez a terroristák relatíve könnyen hozzájuthatnak, és a bioterror támadások egyre fenyegetőbbek napjainkban, a laboratóriumok újabb, korszerűbb detektálási eljárásokon dolgoznak. Ezzel idejében képesek figyelmeztetni a lakosságot a veszélyre, azonosítani tudják az érintett területet és népességet, azonnali, hathatós intézkedéseket tudnak hozni.
Magyarországon a WNV jelenléte 1969 óta ismert. Magyarországon főként madarakból sikerült a kórokozót azonosítani, ritkábban lovakból, a sárga-nyakú erdeiegérből (Apodemus flavicollis), a vöröshátú erdeipocokból (Clethrionomys glareolus) és persze az emberből.
Egy új gyógyszert, a proteáz inhibitor boceprevirt hagyta jóvá az FDA 2011. május 13-án a felnőttgyógyászatban hepatitis C vírusfertőzés kezelésére.
Az idők alatt a biológiai hadviselés egyre összetettebbé vált. Az országok olyan fegyvereket fejlesztettek ki, amelyek egyre hatékonyabbak lettek és a támadó félre nézve már kevésbé voltak veszélyesek.