Infektológia

A vancomycin alkalmazásának értékelése.

Módszerek

A Hospital Infection Control Practices Advisory Committee (Kórházi Fertőzések Megelőzésének Gyakorlati Tanácsadó Testülete) kiadta a vancomycin ésszerű alkalmazására vonatkozó irányelveit, azzal a szándékkal, hogy az antimikrobiális gyógyszerekkel szemben egyre növekvő rezisztencia elleni küzdelmet ezzel is segítse.

A poliómavírusok széles körben elterjedtek a természetben – az embert 3 faj fertőzi meg: a BK vírus (BKV), a JC vírus (JCV), és a majmokban élő (simian) vírus (SV40) – ez utóbbit azután írták le, hogy az 1950-es évek végén fertőzött vakcinával oltottak gyermekbénulás ellen. A JCV vírust először 1971-ben tenyésztették ki egy sokgócú (multifokális) enkefalopátiában szenvedő beteg agyszövetéből. Még ugyanebben az évben felfedezték a BKV vírust is egy veseátültetésen átesett betegnél, akinél uréter szűkület (sztenózis) alakult ki.

A tudatunkban rögzült, gyakori antibiotikum mellékhatásokon kívül számos esetben kell szembesülni olyan nem szokványos mellékhatásokkal, amelyek egyáltalán nem jutnak eszünkbe, vagy nincs ismeretünk róla a gyógyszer alkalmazása során. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet hivatalos honlapján minden, Magyarországon elérhető gyógyszer pontos és frissített alkalmazási leirata elérhető; a mellékhatások előfordulása gyakoriságuk alapján áttekinthető. Kérdés, hány kezelőorvos szokta ezt a honlapot nap, mint nap áttekinteni, használni?

A tudatunkban rögzült, gyakori antibiotikum mellékhatásokon kívül számos esetben kell szembesülni olyan nem szokványos mellékhatásokkal, amelyek egyáltalán nem jutnak eszünkbe, vagy nincs ismeretünk róla a gyógyszer alkalmazása során. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet hivatalos honlapján minden, Magyarországon elérhető gyógyszer pontos és frissített alkalmazási leirata elérhető; a mellékhatások előfordulása gyakoriságuk alapján áttekinthető. Kérdés, hány kezelőorvos szokta ezt a honlapot nap, mint nap áttekinteni, használni?

A Clostridium difficile asszociált betegség egyik embernél kialakul, a másiknál nem. A kórokozó virulencia faktorai eltérőek. Vajon mi vezet ehhez, mik azok a tényezők, amelyek eltérőek gazdaszervezetenként? Milyen terápiás lehetőségeink vannak?

A kolera és a sárgaláz elleni védőoltásokról.

A Clostridium difficile fertőzések hátterének több, mint 90%-ában antibiotikum kezelés szerepel, az aminoglikozidokat kivéve gyakorlatilag az összes antibiotikum használata rizikó tényezőként említhető. Az időben történő felismerés, és a megfelelő kezelés életmentő lehet. A betegség kivizsgálásának menete, a kezelési stratégia finomodott, előírásaink, útmutatóink nem mindig egységesek. Az irodalom áttekintésével ebben szeretnék iránymutató segítséget adni.

A H1N1 vírus csendben terjed a hongkongi sertések között és más vírusok génjeivel cserélődik ki génállománya. Kutatók szerint ennek a felismerésnek oda kell vezetni, hogy a sertések körében sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a betegség terjedésének, még mielőtt új vírusok jelennek meg és kezdenek el megfertőzni embereket is.

A hastifusz (Tiphus abdominális) nem gyakori kórkép, azonban sok esetben a betegség enyhe tünetekkel zajlik, mely veszélyt jelenthet a betegség terjedése szempontjából.

A vírusos enteralis fertőzéseket nem kezeljük antibiotikummal. Bakteriális fertőzések esetén a beteg immunstatusa, súlyosbító krónikus betegségei, a betegség kórlefolyása a döntő a kezelésben. Elhúzódó lázas állapot (invazív fertőzés gyanúja), tartós igény a parenteralis folyadékpótlásra, vagy progrediáló állapot esetén kell csak antibiotikumot adni, ami a bakteriális enteralis fertőzések 5-10%-a.

A hepatitis A okozta megbetegedés az egyik leggyakoribb vírusfertőzés világszerte, évente mintegy 1.4 millió új fertőzés fordul elő. Bár a vírus köztudottan faeco-orálisan terjed, mégsem kizárólag a rossz higiénés körülmények között élőket fenyegeti.