A konklúziók megfogalmazása a végéhez ért, itt az idő, hogy összegezzük a Guillain-Barré szindróma és az oltások kapcsolatáról szóló információkat. Mi az igazság? A vakcinák „keresztre feszítése” előtt azonban lássuk, milyen vizsgálati eredmények születtek ebben a témában.
Az Egyesült Államokban az egészségügyi szolgáltatóknak évente több milliárd értékű védőoltást szállítanak ki, melyből az orvosok több tízmilliónyi értékű vakcinát nem tudnak felhasználni a nem megfelelő raktározási körülmények (túl alacsony, vagy magas hőmérséklet) miatt.
A vírushepatitisek kórokozói elsősorban a priméren hepatotrop vírusok, de számos szisztémás vírusinfekció okozhat, akut hepatitis syndromát (Cytomegalo-, Epstein-Barr-, Herpes simplex vírus, stb.).
A máj krónikus betegségeinek közös jellemzője, hogy mindegyik aktiválja a kötőszövet termelését és májfibrosishoz vezet.
Bill Gates és Melinda Gates pénteken közölték, hogy az elkövetkezendő 10 évben összesen 10 milliárd USD-t költenének a fejlődő országokban a gyermekek immunizálására szolgáló vakcinák fejlesztésére és szállítására.
Ahhoz, hogy megértsük a szindróma kialakulását, előfordulását, tisztában kell lennünk néhány triggerelő mechanizmussal. Számos fertőző etiológiai ágenst igyekeztek összefüggésbe hozni a szindrómával. Az ok-okozati összefüggés megállapítása azonban nem könnyű.
Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) Nemzeti Vakcinációügyi és Légúti Megbetegedések Részlegének igazgatója, Dr. Anne Schuchat az elmúlt hónapban súlyos pneumococcus fertőzések gyakoriságának növekedéséről számolt be az USA egész területén. A fertőzések számának emelkedését a szoros járványügyi megfigyelés alatt álló Denverben észlelték, ahol a szokásosnál csaknem háromszor több invazív pneumococcus megbetegedést jeleztek 2009. októberben, ennek 66%-át 20-59 éves felnőtteken.
Továbbképző sorozat háziorvosoknak, epidemiológusoknak és oltást végző orvosoknak.
Összefoglaló táblázat a 2010-es év első negyedévében megrendezendő, infektológiai vonatkozású kongresszusokról.
Budapest, Európa Kongresszusi Központ; 2010. február 11-13.; 2010. február 12-13.
Az oltások mellékhatásai mindig izgalmas kérdés volt a betegek, és nem kevésbé az oltóorvosok körében. A Guillain-Barré szindrómáról (GBS), annak előfordulásáról a szakirodalmi adatok nem egységesek, azonban most, hogy nyakunkon a H1N1 vírus, ez a téma ismét felerősödni látszik. Mi az igazság a vakcinák körül, és mit kell tudnunk a Guillain-Barré betegségről? A következő összefoglalókban betekintést nyújtok a betegség patomechanizmusáról, az etiológiáról, epidemiológiájáról, a betegség tüneteiről, és nem utolsósorban az oltásokhoz való viszonyáról.
Már 1970-ben megfigyelték, hogy a troleandomycint is kapó asztmások kortikoszteroid-igénye csökken. Ezután több egyéb makrolid antibiotikumot is megvizsgáltak és kiderült, hogy ez a tulajdonság a 14-15 tagból álló makrolidokra (azaz erythromycin, clarythromycin és azithromycin) korlátozódik.
A vancomycin rezisztens enterococcusok megjelenésének és elterjedésének okait egyelőre még nem ismerjük teljes egészében.