Az esetleírásban szereplő nőbeteg jelenleg 70 éves. Távolabbi kardiovaszkuláris kórelőzményében hipertónia, 1994-ben lezajlott myocardialis infarctus szerepel, mely miatt trombolízis történt.
Zavaros koleszterin irányelvek, koffein és pitvarfibrilláció, teszt a szívroham pontos kizárására - 2014-ben a Kardiológia szakterület legolvasottabb cikkeiből készítettünk egy válogatást.
Jelenleg 79 éves férfibeteg; 1991 óta áll kezelés alatt, akkor enyhe hypertonia miatt szedett atenololt hosszú évekig. Mindig keményen és rendszeresen sportolt. Részben sportsérülések, részben a kor okozta degeneratív ízületi problémák miatt bal térd és jobb csípő protézis implantáció történt. A sportot ezekkel is folytatta tovább. 3 évente kardiológiai átvizsgálás (echocardiographia, ergometria), negatív eredmény, kiváló teljesítőképesség volt látható.
Minél eredményesebb a warfarin antikoagulációs kezelés a régóta pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegnél, annál alacsonyabb a későbbi demencia kockázata, sugallja egy retrospektív egyközpontú tanulmány.
Az erektilis diszfunkciót a pénisz vérellátását biztosító artéria diszfunkciója okozza. A mechanizmus tanulmányozása fontos kapcsolatot tárt fel az erektilis diszfunkció és a koronária artéria betegség kialakulása között
B. B., 67 éves férfibeteg, kórelőzményében számos kardiovasculáris rizikófaktor szerepel (pl. hypertonia, hypercholesterinaemia, obesitás, pozitív családi anamnézis), illetve orális antidiabetikummal kezelt diabetes mellitus, hyperurikaemia. Évtizedekkel ezelőtt paroxizmális pitvarfibrilláció, syncope, ill. Holter EKG vizsgálattal igazolt tünetképző pausa miatt VVI típusú pacemaker implantációra került sor, a tartós antikoagulálás később (ismeretlen okból) elmaradt, a beteg elmondása szerint ritmuszavara a műtétet követően soha nem volt.
Az átlagpopulációhoz képest a mentális betegségekben szenvedőknél jóval nagyobb lehet a szívbetegség és a stroke kockázata, hangzott el a Vancouverben rendezett Kanadai Kardiovaszkuláris Kongresszuson.
67 éves férfibeteg. A Neurológiai Klinikáról kérik kardiológiai vizsgálatát, mivel néhány napja egy TIA zajlott nála. Kb. 20-25 percen át nem tudott beszélni, a jobb kezét nem tudta mozgatni, zsibbadt a jobb lába. Mindez átmeneti volt. A Neurológián készült koponya CT és Carotis-Doppler, gyakorlatilag mindkettő negatív volt. Embóliaforrás keresés miatt kérik kardiológiai vizsgálatát.
Számos ok van, amiért az orvosok kiéghetnek. Az egyik ilyen ok, hogy amit teszünk, az javarészt fölösleges. Az USA-ban, a túlzások földjén, az orvosok, különösen a kardiológusok, idejük nagy részét olyan betegek kezelésével töltik, akiknek valójában nem kellene betegnek lenniük. Legyünk egyértelműek és őszinték: az életmódból adódó betegségek nagy része elkerülhető, vagyis ezeknek a betegségeknek nem kellene bekövetkeznie.
A hirtelen halál az iparilag fejlett világban az összhalálozás 20%-áért felelős. A fatális esemény hátterében leggyakrabban hirtelen szívhalál (SCD – kamrafibrilláció vagy aszisztólia) áll, amely a tünetek kezdetétől számítva egy órán belül következik be. Az eseteket időről-időre nagy médiavisszhang kíséri, hiszen a tragédia az egészségesnek gondolt sportolókat sem kíméli.
Egyre több jel utal arra, hogy stabil koronária artéria betegség (CAD), illetve kizárólag a CAD kockázati tényezőinek jelenléte esetén értelmetlen, sőt, potenciálisan káros a béta-blokkolók alkalmazása. Ezt ezúttal a CHARISMA vizsgálat post hoc analízise bizonyította.
Megjelent egy újabb tanulmány, mely óva int az aszpirin használatától a kardiovaszkuláris események másodlagos prevenciójában, az egyidejűleg antikoagulációs terápiában is részesülő stabil koronária artéria (CAD) betegek esetében.
A fibrátok, niacin és a koleszterin-észter transzfer fehérje (CETP) inhibitorok klinikai hasznát vizsgáló meta analízis még inkább kétségbe vonja azt az egyébként is ingatag hipotézist, mely szerint ezen terápiákkal a HDL-koleszterin szint növelése a kardiovaszkuláris események (CV) csökkentésében nyilvánul meg.