A túl kevés só fogyasztása is káros lehet
A túl kevés só fogyasztása ugyanolyan káros lehet kardiovaszkuláris szempontból, mint a túl sok, derült ki egy új tanulmányból.
A túl kevés só fogyasztása ugyanolyan káros lehet kardiovaszkuláris szempontból, mint a túl sok, derült ki egy új tanulmányból.
Dr. Tomcsányi János a kardiológiai tagozat elnöke, nemrég új könyve jelent meg ST-elevatiók címmel. A megjelenés apropóján beszélgettünk vele, az EKG ismeretek és diagnosztizálás fontosságáról, a kardiológia és az orvos szakma helyzetéről, és arról, hogy életünk legjobb döntései sokszor egy „mágnesnek” köszönhetőek.
A különböző étrend kiegészítőkkel kapcsolatosan számos információt hallunk nap mint nap, de legtanácsosabb klinikai kutatások eredményei alapján informálódni az egyes jótékony (vagy más esetben káros) hatásokat illetően. E heti cikkünkben az omega zsírsavakat vesszük górcső alá, hiszen nemrégiben magas kardiovaszkuláris rizikójú betegcsoporton vizsgálták protektív hatásukat a ritmuszavarok kialakulását és a szívinfarktus bekövetkeztét illetően.
44 éves vidéki nőbeteg anamnézisében atypusos mellkasi fájdalom és pánik syndroma szerepel. A területileg illetékes kardiológiai szakrendelőben elvégzett terheléses EKG pozitív volt. Habár a kardiológus kolléga nem gondolta, hogy coronaria betegség okozza a beteg panaszait, de a pánik syndroma miatt kérte, hogy legyen egy coronarographia, ami lezárja a kivizsgálást. A beteg anamnézisében coronaria rizikó faktorok közül az erős dohányos anamnézis és enyhe hypercholesterinaemia emelhető ki.
Az Amerikai Kardiológiai Társaság (AHA) idei kongresszusán tanulságos adatokat közöltek e két vitamin szerepéről egyes szívbetegségekben.
A koronária stentelést követően alkalmazott kettős trombocita aggregáció gátlás (ASA és clopidogrel) ellenére előforduló súlyos komplikáció a korai stent trombózis (≤ 30 nap). Egy mostanában ismertetett esettanulmány szerint számos genetikai, klinikai, angiográfiával igazolható kockázati tényező hozzájárulhat a koronária stent korai trombózisához. Ezeknek a hajlamosító tényezőknek az identifikálására azért van szükség, mert sok esetben a perc után koronária intervenciót (PCI) megelőzően már kiszűrhetőek a magas rizikójú betegek.
65 év felett a hospitalizáció egyik leggyakoribb oka a szívelégtelenség (SZE), az esetek felében diasztolés SZE áll a tünetek hátterében. Míg a szisztolés diszfunkciót minden esetben diasztolés diszfunkció is kíséri, addig a diasztolés szívelégtelenség megtartott ejekciós frakcióval (EF> 45%) jár. Emiatt helyesebb a kórképet megtartott ejekciós frakcióval járó szívelégtelenségnek nevezni. Súlyos állapot, a mortalitás és hospitalizáció a szisztolés SZE-hez hasonlóan magas (5 éves halálozás 56%).
Akut myocardialis infarktust követően körülbelül 5-7%-ban alakul ki kardiogén sokk. A szívinfarktus okozta akut szívelégtelenség esetén - a pumpafunkció zavara miatt - a perifériás szöveti perfúzió kórosan lecsökken. Súlyos, életveszélyes állapot, azonnali beavatkozást igényel, mert többszervi elégtelenséghez, halálhoz vezet.
Ezekkel a nem éppen hízelgő szavakkal jellemezte az orvostársait a 2011-es Kanadai Kardiovasculáris Kongresszus egyik előadója Dr. Brian McCrindle, a torontói Beteg Gyerekek Kórházának gyermekkardiológusa.
A STEMI-n átesett betegeknél magas a kockázat új kardiovaszkuláris esemény, korai halál kialakulására. A post-infarktusos betegek 8-10%-a esik át 1 éven belül újra infarktuson. Ezért kell nagy hangsúlyt fektetni a szekunder prevencióra. A legjobb eredmény akkor érhető el, ha a szekunder prevenció már a kórházi tartózkodás alatt megkezdődik.
Az idei Európai Kardiológia Társaság Kongresszusán tették közzé a PRODIGY tanulmány eredményeit, amely alapján megkérdőjelezhető a 24 hónapig tartó kettős thrombocyta gátlás (DAPT) szükségessége stentelést követően.
Az ún. SHIFT (Systolic Heart Failure Treatment with the If inhibitor Ivabradine Trial) tanulmány első eredményeit a tavalyi Stockholmi ESC Kongresszuson prezentálták, az idein további kedvező hatásairól számoltak be krónikus szívelégtelenség esetén.
A nemrégiben lezajlott Európai Kardiológia Társaság (ESC) Kongresszusán tették közzé az ARISTOTLE tanulmány eredményeit, ami a warfarin és egy új, orális Xa faktor inhibitor, az apixaban hatásait hasonlította össze pitvarfibrilláló betegeknél.