Tanulmányok igazolják, hogy diabéteszesekben nagyobb valószínűséggel alakul ki pitvarfibrilláció, mint nem diabéteszesekben, és ez az összefüggés különösen erős nők esetében.
A pitvarfibrilláció gyakori ritmuszavar, mely a 60 éven felüliek 1 százalékánál, a 69 évnél idősebbek több mint 5 százalékánál előfordul. Az Amerikai Egyesült Államokban becslések szerint 2.2 millió lakosnál fedezhető fel pitvarfibrilláció, és férfiaknál gyakoribb, mint nőknél.
Ha a kardiális output vagy az erek falának ellenállása anélkül nő meg, hogy a másik összetevő kompenzatorikus csökkenése bekövetkezne, a vérnyomás értékének megnövekedése következik be. A patofiziológiában a vaszkuláris rezisztenciára és/vagy a kardiális outputra ható faktoroknak van szerepük.
A hypertonia specifikus genetikai okainak felderítése, a genomprofil kutatása közelebb viszi a tudományt ahhoz, hogy a magas vérnyomás betegség terápiáját célirányosabbá változtassa. Napjainkban a magas vérnyomásban szenvedők testvéreit illetve gyermekeit szorosabban szűrik a betegségre.
Akut coronaria-ischaemia vagy myocardiális infarctus esetén az atropin kezelés ronthatja az ischaemia tüneteit és növelheti a szívizomnecrosis nagyságát. Ha atropinnal sikerült a kívánt frekvenciát elérni, az asystole kockázatát kell mérlegelni.
A szívmegállás körüli időszakban fellépő szívritmuszavarok felismerése és megfelelő ellátása sok esetben nem halasztható a kardiológiai ellátásban magasabb szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező segítség megérkezéséig. Az Európai Resuscitatiós Társaság (ERC) az ilyen helyzetekre alkalmazandó egyszerű, ugyanakkor az életmentő beavatkozásokat tartalmazó ellátási algoritmusa az emelt szintű felnőtt újraélesztési protokoll része. Az ajánlások alkalmasak arra, hogy a nem szakorvosi képzettségű alapellátók is hatékony és biztonságos kezelést alkalmazzanak.
A szinuszcsomó területén található sejtek változatos morfológiájúak. Lehetnek lándzsa-, pókláb- vagy pálca alakú pitvari sejtek, illetve apró kör alakú sejtek, melyek alakilag az endothelsejtekhez hasonlítanak. Egyedül az orsó- és pókláb alakú sejtek rendelkeznek a pacemaker sejtekre jellemző tipikus elektrofiziológiai jellegzetességekkel.
A legújabb, immár hazánkban is forgalomban lévő antihipertenzív gyógyszer hatásmechanizmusát és alkalmazásának előnyeit ismerteti a közlemény.
A cardiomyopathia a szív pumpafunkciójának romlását jelenti, mely a szívizom kontraktilitásának reverzibilis vagy irreverzibilis, diffúz csökkenése miatt következik be. A szívizomrostok megnyúlása, a kamrák falának elvékonyodása, a szívüregek kitágulása, a kamrai végdiasztolés nyomás növekedése játszik szerepet a pumpafunkció romlásában. A perctérfogat csökken, a vérkeringés elégtelenné válik.
A D-vitamin közismert, csont-anyagcserében betöltött szerepén kívül két másik, nem kevésbé fontos területen megfigyelt hatása a kardioprotektív és az immunregulációs hatás. Ezek ismeretében a prevencióra is kitűnő lehetőség lehet az optimális D-vitamin ellátottság fenntartása.
Az antiaritmiás gyógyszereknek jelentős mellékhatásaik lehetnek, emiatt folyamatosak az erőfeszítések az új, kedvezőbb kockázat/haszon arányú hatóanyagok kifejlesztése érdekében. A közlemény két olyan szerről számol be, melyeknek térhódítása a pitvarfibrilláció kezelésében a közeljövőben várható.
A felnőttekhez hasonlóan a gyermekeknél is szükség van a tartósan emelkedett vérnyomás felismerésére.
Tekintettel arra, hogy a halálos kimenetelű balesetek áldozatainak fele a helyszínen vagy szállítás közben hal meg, nagy figyelmet kell fordítani az időveszteség elkerülésére. Hozzájárul ehhez, hogy a sérült a gyógyulását leginkább befolyásoló első 60 percben legtöbbször a prehospitális ellátó kezében van. Célunk tehát a gyors és szakszerű ellátás a helyszínen.