Mikor ajánljuk hypertoniás betegeknek a nem-gyógyszeres kezelés különböző lehetőségeit? A válasz egyszerű: mindig. "Csak" azt kell eldöntenünk, hogy a gyógyszeres kezelés helyett (leginkább: előtt), vagy mellette javasoljuk betegeinknek az alábbi életmódbeli megfontolásokat.
Az akut koronária szindróma fogalomkörébe tartozó kórképek a tünetek és a klinikai jelek tekintetében is heterogén betegségcsoportot alkotnak. Az instabil angina (UA – unstable angina) és az elektrokardiogramon látható ST szakasz elevációval nem járó myokardiális infarktus (NSTEMI - non-ST-elevation myocardial infarctus) EKG-eltérései nagyban hasonlóak, ezért érdemes ezeket egyszerre bemutatni.
A hypertonia diagnózisának kimondása után a következő vizsgálandó tényező annak kiderítése, hogy a magas vérnyomás hátterében azonosíthatók-e olyan faktorok, amelyek a hypertonia fennállását kialakítják. Amennyiben a magas vérnyomás egy másik alapvető kórállapothoz másodlagos eltérésként csatlakozik, szekunder hypertoniáról beszélünk.
Serdülőkorban akkor beszélünk hypertoniáról, ha 3 különböző időpontban végzett, alkalmanként legalább 3 mérés átlagából adódó vérnyomás szisztolés és/vagy diasztolés értéke meghaladja az adott korcsoport nemre és testmagasságra illesztett 95 percentilis értékét. A felnőttkori hypertonia diagnózisával ellentétben, a serdülőkori hypertonia diagnózisához mindig szükséges, hogy az eseti értékek alapján diagnosztizált hypertoniát 24 órás vérnyomás-monitorozással (ABPM) verifikáljuk.
Az egyik fő kockázati tényező a magas koleszterinszint. Noha a halálozások száma csökkent Magyarországon, a halálokok összetételében továbbra sincsen jelentős változás. 2008-ban még mindig minden második ember halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozta, ez pedig éppen a kétszerese a daganatos betegségek számának. A KSH adataiból az is kitűnik, hogy a nők jóval nagyobb veszélyben vannak ebben a tekintetben, különösen akkor, ha nem Nyugat-Magyarországon élnek. Összességében megállapíthatjuk, hogy továbbra sem figyelünk eléggé a koleszterinszintünkre és szívünk egészségére.
A szívelégtelenség aktuális kérdései
Magyar Kardiológusok Társasága 2010. évi Tudományos Kongresszusa
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatal (FDA) kutatói szerint veszélyes lehet a pacemakerrel élő betegek számára az MR vizsgálat.
Kaliforniai kardiológusok egy csoportja megkérdőjelezi azoknak az evidenciáknak az erősségét, amelyekre alapozva a jelenleg érvényben levő amerikai irányelvek az akut koronária szindróma (acute coronary syndrome, ACS) korai szakaszában nagy dózisú statin terápia alkalmazását javasolják.
A mai szívgyógyászat bámulatosan eredményes, ebben pedig komoly szerepe van a mind bonyolultabb és költségesebb vizsgálati módszereknek is. A koszorúereket láthatóvá tevő komputeres tomográfia költséghatékonyságát az Amerikai Szívgyógyász Kollégium szakfolyóirata ismerteti.
Korábbi kutatások már kimutatták az összefüggést a szívbetegség és az alacsony D-vitamin szint között. Most azonban kiderült, hogy azok a magas vérnyomásban szenvedők, akik egy a D-vitamin kiválasztására ható génvariánssal rendelkeznek, kétszer nagyobb eséllyel lesznek szívbetegek, mint azok, akikben ez a génvariáns nem található meg.
Az első új antiaritmiás szer, amelyet az elmúlt tíz évben engedélyeztek az Európai Unióban.
Szívritmus-szabályozó készülék beültetésére alkalmas XXI. századi felszereltségű műtő kialakítását tervezi a győri kórház kardiológiai osztálya - közölte Dézsi Csaba András professzor, osztályvezető főorvos csütörtökön sajtótájékoztatón.