Ezen állapotokban a vérnyomás egy ördögi kör folyományaképpen emelkedik hirtelen vagy fokozatosan, és ehhez a folyamathoz előbb-utóbb akut vaszkuláris eredetű célszervkárosodás társul.
Jobbak a beteg kilátásai a szívműtétet követően, ha nőtől származó vérplazmát kap az operáció alatt vagy után. A vizsgálat eredményeit a Journal of Thoracic and Cardiovascular Surgery közölte.
Terápiarezisztenciáról akkor beszélhetünk, ha a vérnyomás akkor is a célérték fölött van, ha a beteg hármas antitenzív-kombinációt kap, amelyek közül az egyik diuretikum.
Az infarktust követő, kritikus esztendőben a szívbeteg nők nagyobb mértékű társadalmi segítséget igényelnek, mint a férfiak. A gyengébb nem tagjai közül is mind többen szenvednek szív- és érrendszeri betegségben és ennek tanulságairól egy vizsgálat eredményei alapján a Circulation:Cardiovascular Quality and Outcomes szakfolyóirat számolt be.
A szívinfarktus vagy az agyi katasztrófa nem gyakoribb azoknál, akik katonaként évtizedekkel korábban túléltek háborús eseményeket.
Az elsőként választandó gyógyszerre vonatkozóan nincs szigorú megkötés, leginkább a beteg kísérőbetegségeit figyelembe véve érdemes a kezdő gyógyszert kiválasztani, a legkisebb hatékony dózisban.
Az elmúlt év során meghatározó előrelépések történtek az orvostudományban, a szív- és érrendszeri betegségek kezelése területén. Ezek az eredmények nemcsak az orvosok elismerését váltották ki világszerte, hanem újabb reményt jelentenek betegek millióinak, akik e gyakori betegségek valamelyikében szenvednek.
Egy átfogó prospektív kohorszvizsgálat során, melybe acut coronaria szindrómában szenvedő betegeket vontak be a protonpumpa-gátlók és a clopidogrel együttes adása rosszabb eredményeket hozott a kardiológiai szövődményeket illetően, mint a clopidogrel kezelés önmagában.
Mikor ajánljuk hypertoniás betegeknek a nem-gyógyszeres kezelés különböző lehetőségeit? A válasz egyszerű: mindig. "Csak" azt kell eldöntenünk, hogy a gyógyszeres kezelés helyett (leginkább: előtt), vagy mellette javasoljuk betegeinknek az alábbi életmódbeli megfontolásokat.
Az akut koronária szindróma fogalomkörébe tartozó kórképek a tünetek és a klinikai jelek tekintetében is heterogén betegségcsoportot alkotnak. Az instabil angina (UA – unstable angina) és az elektrokardiogramon látható ST szakasz elevációval nem járó myokardiális infarktus (NSTEMI - non-ST-elevation myocardial infarctus) EKG-eltérései nagyban hasonlóak, ezért érdemes ezeket egyszerre bemutatni.
A hypertonia diagnózisának kimondása után a következő vizsgálandó tényező annak kiderítése, hogy a magas vérnyomás hátterében azonosíthatók-e olyan faktorok, amelyek a hypertonia fennállását kialakítják. Amennyiben a magas vérnyomás egy másik alapvető kórállapothoz másodlagos eltérésként csatlakozik, szekunder hypertoniáról beszélünk.
Serdülőkorban akkor beszélünk hypertoniáról, ha 3 különböző időpontban végzett, alkalmanként legalább 3 mérés átlagából adódó vérnyomás szisztolés és/vagy diasztolés értéke meghaladja az adott korcsoport nemre és testmagasságra illesztett 95 percentilis értékét. A felnőttkori hypertonia diagnózisával ellentétben, a serdülőkori hypertonia diagnózisához mindig szükséges, hogy az eseti értékek alapján diagnosztizált hypertoniát 24 órás vérnyomás-monitorozással (ABPM) verifikáljuk.
Az egyik fő kockázati tényező a magas koleszterinszint. Noha a halálozások száma csökkent Magyarországon, a halálokok összetételében továbbra sincsen jelentős változás. 2008-ban még mindig minden második ember halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozta, ez pedig éppen a kétszerese a daganatos betegségek számának. A KSH adataiból az is kitűnik, hogy a nők jóval nagyobb veszélyben vannak ebben a tekintetben, különösen akkor, ha nem Nyugat-Magyarországon élnek. Összességében megállapíthatjuk, hogy továbbra sem figyelünk eléggé a koleszterinszintünkre és szívünk egészségére.