A szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzésére sztatinokat szedő betegeknél alacsonyabb lehet a COVID-19 miatti kórházi kezelés kockázata, mint a gyógyszereket nem szedő pácienseknél, állítja egy nagyszabású új tanulmány.
Bonyolult kérdés, hogy kinek kellene aszpirint szednie, és az ezzel kapcsolatos nyilvános üzenetek esetenként zavarosak, - mondta egy előadó a ’Heart in Diabetes CME’ konferencián.
Beszámolók jelentek meg a SARS-CoV-2 elleni messenger RNS (mRNS) alapú vakcinációt követően fellépő myocarditisről. Egy metaanalízis vizsgálat értékelte a SARS-CoV-2 elleni védőoltás beadását követő myocarditis és pericarditis kockázatát a vakcinakészítmény típusa, az oltóanyag dózisszám, a nem és az életkor szerint.
Egy multicentrikus regiszter (GEIST: ’GErman-Italian-Spanish Takotsubo’; német-olasz-spanyol Takotsubo) adatai alapján elemezte egy munkacsoport a pozitív érzelmi stresszorok előfordulásának gyakoriságát, klinikai jellegzetességeit és prognosztikai jelentőségét.
A demencia kockázata fokozódik a pitvarfibrillációban (’atrial fibrillation’; AF) szenvedő betegek esetében, bizonyos evidenciák azonban arra engednek következtetni, hogy a kockázat csökkenthető szinuszritmust helyreállító terápiákkal.
Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) ajánlásának megfelelően a < 100 µg/L szérum ferritin szint abszolút vashiányt, a 100-299 µg/L ferritin szint < 20% TSAT pedig funkcionális vashiányt igazol.
Az Amerikai Reumatológiai Kollégium (’American College of Rheumatology’; ACR) és az Amerikai Csípő- és Térdsebészek Szövetsége (’American Association of Hip and Knee Surgeons’, AAHKS) frissített irányelveket adott ki arra vonatkozóan, hogy le kell-e állítani a biológiai- és immunszuppresszív szereket anutoimmun reumatológiai kórképekben elektív csípő- vagy térdprotézis műtét miatt.
A magnézium jelenléte több mint 300 enzim működéséhez szükséges, és a hiánya a legkülönfélébb tünetekkel – köztük izomgörcsökkel, alacsony stressztűrő-képességgel – jár (1,2). Kardiovaszkuláris vonatkozásokat illetően a magnéziumhiány jelei és tünetei között említhető az aritmiák (köztük Torsade de pointes), a magas vérnyomás, a koronária spazmus, a csökkent miokardiális pumpafunkció, a digitálisz érzékenység, illetve a szívbetegségekben való elhalálozás kockázata (2).
A cikk részletezi az Európai Reumaellenes Liga (EULAR) ajánlásokat a cardiovascularis kockázat (CVR) kezelésére vonatkozóan köszvény, vasculitis, szisztémás szklerózis (SSc), myositis, kevert kötőszöveti betegség (MCTD), Sjögren-szindróma (SS), szisztémás lupus erythematosus (SLE) és antifoszfolipid szindróma (APS) esetében.
Jelen áttekintés célja a diabéteszes vesebetegség és a szívelégtelenség (HF) kezelésére kifejlesztett új gyógyszerek vérnyomáscsökkentő hatásának vizsgálata. Összefoglalja azokat a lehetséges patofiziológiai mechanizmusokat, amelyek felelősek a hipertensio okozta célszervi károsodás enyhítéséért, és értékeli az ezekre az újabb gyógyszerekre vonatkozóan rendelkezésre álló klinikai adatokat.
A Brugada-szindróma (BrS) olyan örökletes szívbetegség, ami hirtelen szívhalálra hajlamosít azoknál a betegeknél, akiknek a szíve strukturálisan ép. A láz nemcsak az I-es típusú Brugada elektrokardiogram (EKG) jelére deríthet fényt, hanem kamrai arrhythmiákat is kiválthat.
Ebben a 126 betegből álló kohorszban, akiket a SARS-CoV-2 fertőzés poszt-akut következményei (’post-acute effects of SARS-CoV-2 infection’; PASC), vagy más néven hosszú-Covid (’long-Covid’) miatt utaltak be kardiológiai klinikára, az értékelés a betegek 23%-a esetében vezetett cardiovascularis megbetegedés (CVD) diagnózisához.
A jelenlegi kettős vak, placebo-kontrollált, randomizált klinikai vizsgálatban 397 fő olyan felnőtt vett részt, akinél kórházon kívüli szívmegállás fordult elő, és a vizsgálat lebonyolítására a Közép-Dániai Régióban került sor 2020-2021-ben.