Klinikai onkológia

A taxánok stabilizálják a sejtosztódásban résztvevő mikrotubulusokat, ezáltal lassítják vagy gátolják a daganatsejtek osztódását és beindítják a sejthalál folyamatát. A taxánok hatásmechanizmusa és a velük szembeni rezisztencia kialakulása ma még nem tisztázott minden részletében, a preklinikai és klinikai adatok azonban arra utalnak, hogy a cabazitaxel hatékonyan alkalmazható azoknál a kasztráció-rezisztens prosztatarákos betegeknél, akiknél rezisztencia alakult ki a korábban alkalmazott hormonkezeléssel vagy a docetaxellal szemben.

2016. november 25-én "Az emlőrák kezelésének aktualitásai" címmel akkreditált továbbképző konferenciát rendez a Magyar Szenológiai Társaság.

A kongresszus fő témakörei az immunterápiák, a lágyrész szarkómák és a gasztrointesztinális traktus daganatainak kezelése.

Az MTA és az ELTE fiatal kutatói is részt vettek abban a nemzetközi rákkutatási együttműködésben, melynek eredményeit a Genome Biologyban, illetve a Nature Oncogene folyóiratában publikálták.

Továbbra is komoly problémát jelent csaknem minden országban, hogy sokan - akiknél ez az életkoruk miatt már javasolt lenne - az ajánlások ellenére sem látogatnak el vastagbéltükrözésre.

A korábbi klinikai vizsgálatok nem feltétlenül támogatták a kemoterápia prosztatarákban történő alkalmazását, ez a szemlélet azonban napjainkra megváltozott: a prednizonnal kombinált taxán kemoterápia hatékonyságát megfelelően alátámasztják az áttétes, kasztráció-rezisztens prosztatadaganatokkal diagnosztizált férfiakon végzett klinikai vizsgálatok. Elan Diamond és munkatársai azokat az adatokat tekintik át a Current Treatment Options in Oncology című folyóiratban megjelent tanulmányukban, amelyek igazolják a kemoterápia hatékonyságát prosztatadaganatoknál.

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (International Agency for Research on Cancer, IARC) kutatási eredménye alapján a pajzsmirigyrákos esetek nagy része túldiagnosztizálás eredménye, és ennek következtében legalább félmillió beteg, túlnyomórészt nők, feleslegesen esnek át műtéten és egyéb onkológiai kezeléseken.

A Cochrane Database of Systematic Reviews című folyóiratban közölt összefoglaló tanulmány szerint a daganatokkal kezelt betegeknél enyhe és közepes módon, néha pedig akár nagymértékben is enyhülnek a tünetek, illetve a kezelések mellékhatásai a zeneterápiás foglalkozások hatására.

A melanomát már régóta használják az alapkutatásban a rák elleni immunvédekezés modellezésére. A melanoma tumor asszociált antigéneket írták le elsőként, majd a későbbiekben fedezték fel azt, hogy ezek más tumorsejteken is megtalálhatóak.

A 70 gént vizsgáló jelzőrendszer (MammaPrint, Agendia) lehetővé teszi, hogy kiszűrjék azokat a betegeket, akik a klinikum alapján ugyan a kemoterápiás kezelés indikációját jelentő magas kockázati csoportba sorolhatók, mégsem indokolt náluk ez a fajta terápia – világított rá egy Európában végzett, nagy esetszámot feldolgozó vizsgálat.

A melanoma malignum előfordulása a bőr daganatos megbetegedéseinek mindössze 5 százalékát teszi ki, a legtöbben mégis e festéksejtes bőrtumorban halnak meg.

A Journal of National Cancer Institute című folyóiratban megjelent összefoglaló tanulmány sorra veszi, hogy a szolid tumorok miként kezelhetőek jelenleg immunterápiával kombinált célzott kezelésekkel, illetve az immunterápiát követően vagy azt megelőzően adott célzott kezelésekkel.

A daganatsejtek fehérje-túltermelését gátló gyógyszerek hatékonyak lehetnek ugyan a daganatok elpusztításában, ezzel párhuzamosan azonban az egészséges sejtek alapvetően fontos fehérjéinek termelődését is meggátolják.