Valóban működőképes és megbízható módszer a prosztatarák kezelésére az aktív felügyelet (active surveillance)? Elsőként Észak-Amerikában bevezetve ezt a megközelítést egy kilenc helyszínen végzett kohorsz tanulmány eredménye alapján úgy tűnik, hogy a válasz igen, legalábbis rövidtávon. A kilenc helyszín közt a Veterans Administration (VA) kórház és egy közösségi alapú praxis is szerepelt.
A Cambridge és a Bath Egyetem új kutatása alapján a gének között található ún. junk, „hulladék” DNS feltehetőleg szerepet játszik az emlőtumor szupressziójában.
A cukorbetegséget számos daganat kialakulásával hozták kapcsolatba. Máig nem tisztázott, hogy a cukorbetegség önmagában, vagy az elhízás, a hyperinsulinaemia, hyperglycaemia együttesen felelős a fokozott daganatos kockázatért. A cukorbetegséghez társult daganatos kockázat módosítható: a cukorbetegség kezelésével vagy az elhízás mérséklésével a kockázat egyaránt csökken.
A pitvarfibrilláció (AF) gyakori aritmia, amelynek előfordulása az életkor növekedésével korrelációt mutat – 80 év felett már a 10%-ot is elérheti az előfordulás aránya. A szív- és érrendszeri megbetegedések (magas vérnyomás, billentyű betegség, szívelégtelenség) gyakran okoznak ritmuszavart, de más nem kardiovaszkuláris elváltozások is kiválthatnak pitvarfibrillációt: tüdő-, pajzsmirigy-, vesebetegség, cukorbetegség, valamint az elektrolit háztartás zavarai is vezethetnek ritmuszavarhoz. Mivel az AF jelentősen megemeli a stroke és a szívelégtelenség rizikóját, ezért ez hatással lehet a malignus betegségben szenvedők életkilátásaira és életminőségére.
A Johns Hopkins Egyetem kutatói szerint egy, a szervátütetéshez használt gyógyszer növeli a központi idegrendszert (CNS) érintő lymphoma kockázatát a szolid szervtranszplantáción átesett betegek szervezetében.
A Colorado valamint Texas Egyetem kutatói a NIH által finanszírozott klinikai vizsgálat (NCT02528942) keretében egy új módszer értékelésén dolgoznak, amely az egészséges tüdőszövetek megóvása érdekében a tüdőrák sugárterápiája során pontosan megállapítja az egészséges tüdőszövetek helyzetét.
A Kansas Egyetem Rákkutató Központjának (University of Kansas Cancer Center) kutatói egy természetes vegyület, a gyapotnövény egyik összetevője, a gosszipol prosztatarák kezelésére történő alkalmazását tanulmányozzák korai fázisú klinikai vizsgálatok keretében.
Delores 62 éves beteg, akinél eredetileg IIB stádiumú emlődaganatot diagnosztizáltak, és aki a túlélés során jelentkező tünetek, köztük perifériás neuropátia, és a hormonterápiával összefüggő tünetek kezelésére palliatív gondozásban részesült. A következő 5 évben Delores jól érezte magát és betegségmentes állapotban maradt. Azonban 10 év elteltével a betegsége kiújult. Az új kemoterápiás ágenseknek köszönhetően ismét remissziót ért el.
Az American College of Neuropsychopharmacology értekezletén ismertetett új tanulmány szerint a varázsgomba fő hallucinogén összetevője, a psilocybin, már egyetlen dózisa is tartósan enyhíti az életveszélyes rákos megbetegedéssel diagnosztizált betegek szorongását és depresszióját.
Az elhízás egyre nagyobb arányáért gyakran a cukrot teszik felelőssé. Ám a Texas Egyetem Dr. Anderson Rákkutató Központjának új tanulmánya azt állítja, hogy a nagymértékű cukorfogyasztás nem csupán elhízáshoz vezet, hanem fokozza az emlőtumor kockázatát és felgyorsítja a betegség metasztázis képzését, elsősorban a tüdőben. Az egyetem palliatív, rehabilitációs és integratív gyógyászati részlegének professzora, Peiying Yang által vezetett tanulmány eredményeit a Cancer Research című szakmai folyóirat közölte.
A Gut című orvosi szaklap online kiadásában közölt kutatási eredmény alapján a nagyon nagy túlsúllyal küszködő kamaszoknál megduplázódik annak a veszélye, hogy középkorukban bélrák alakul ki a szervezetükben. A kutatók szerint a szisztémás gyulladást jelző vörösvértestsüllyedési ráta (ESR) kamaszkori magas szintje szintén a betegség későbbi kockázatemelkedéséhez kapcsolódik.
Javítható-e az életvégi döntésekkel kapcsolatos orvos-beteg párbeszéd rövidfilmek és a párbeszéd irányítását célzó javaslatok segítségével? A Palliatív Onkológiai Gondozás 2015-ös szimpóziumán (Palliative Care in Oncology Symposium) elhangzott beszámoló szerint igen.
Johannes Reiter, az osztrák Tudományos és Technológiai Intézet (Institute of Science and Technology Austria, IST Austria) korábbi PhD hallgatója a társszerzője annak a Nature szakmai folyóiratban megjelent munkának, mely a rák progressziójához és recidívájához vezető génmutációk felfedezéséről számol be.