Klinikai onkológia

Egy 3. fázisú vizsgálatba olyan prosztatarákos betegeket vontak be, akiknél magas kockázatú biokémiai kiújulás volt, és a prosztata-specifikus antigén megduplázódási ideje legfeljebb 9 hónap volt. A betegeket véletlenszerűen, 1:1:1 arányban vonták be úgy, hogy naponta enzalutamidot (160 mg) és 12 hetente leuprolidot kapjanak (kombinációs csoport), placebót és leuprolidot (csak-leuprolid csoport) vagy enzalutamid-monoterápiát (monoterápiás csoport). Az elsődleges végpont az áttétmentes túlélés volt a kombinációs csoportban, összehasonlítva a csak-leuprolid csoporttal ahogyan azt egy vak, független, központi felülvizsgálat alapján értékelték. A kulcsfontosságú másodlagos végpont az áttétmentes túlélés volt a monoterápiás csoportban a csak-leuprolid csoporttal összehasonlítva. Más másodlagos végpontok a betegek által jelentett eredmények és a biztonságosság voltak.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

Korlátozott adatok állnak rendelkezésre az immunszuppresszív terápia alkalmazásának biztonságosságáról az immunmediált betegségekben szenvedő, rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő egyéneknél, különösen az újabb biológiai és kismolekuláris kezelések esetében.

A prosztata-specifikus antigén (PSA) sikertelenségéig eltelt rövidebb időintervallum rosszabb klinikai kimenetellel jár; az ezt az állapotot meghatározó konkrét tényezők azonban továbbra sem ismertek. A PSA-hiányig tartó rövid időintervallum tényezőinek értékelése annak érdekében, hogy be lehessen azonosítani a betegeket a kezelés eszkalációját célzó randomizált klinikai vizsgálatok számára.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A primer tumor műtéte de novo metasztatikus emlőrákban szenvedő betegeknél nem hosszabbítja meg az általános túlélést, kivéve potenciálisan a fiatalabb, premenopauzában lévő betegeknél.

Azoknál a nőknél, akiknél 70 éves koruk után történik emlőrákszűrés, jelentős a túldiagnosztizálás kockázata. A túldiagnosztizálás - az olyan daganatok felismerésének és kezelésének kockázata, amelyek soha nem okoztak volna problémát az egyén élete során - egyre inkább az emlőrákszűrés káros hatásaként ismert; a probléma mértéke azonban az idősebb nők körében továbbra is bizonytalan.

A méhnyakrák csökkenő észak-amerikai előfordulása ellenére a szűrés és a méhnyakrák aránya terén továbbra is egyenlőtlenségek állnak fenn, különösen a menopauza utáni korcsoportban.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A vizelet átfogó genomikai profilozása (uCGP) a legkorszerűbb (következő generációs) szekvenálást használja az urothelialis hugyhólyagrákkal összefüggő mutációk azonosítására, és a betegség noninvazív diagnosztizálásával, annak fokozatának és a stádiumának előrejelzésével, valamint a kiújulás kockázatának becslésével javíthatja a betegség kimenetelét.

Ebben a kohorsz vizsgálatban, amely 562.145 személyt vizsgált 2010-2019 között az Egyesült Államokban, a korán kialakuló daganatos megbetegedések előfordulási aránya jelentősen nőtt a vizsgálati időszak alatt. A gyomor-bélrendszeri daganatoknál volt a leggyorsabban növekvő incidencia arány az összes korai stádiumban jelentkező megbetegedés közül.

Az Egyesült Államokban a felnőttek körülbelül 65%-a fogyaszt naponta cukorral édesített italokat. Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékelje a cukorral édesített italok és mesterségesen édesített italok fogyasztása, valamint a májrák előfordulása és a krónikus májbetegségek okozta halálozás közötti összefüggést.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) gyorsított jóváhagyást adott a forgalomban lévő elranatamab (Elrexfio) biológiai hatóanyagnak a relapszusos vagy refrakter myeloma multiplex kezelésére.