Bár a migrén kezelését már az ókori Egyiptomból származó egyik papiruszon is ábrázolták (agyagból készült krokodilt kötöztek a fejfájós beteg fejére, a krokodil szájába pedig gyógyfüveket tömtek), ill. a migrén leírását – csakúgy mint elnevezését – a több, mint 2000 éve élt Galenusnak köszönhetjük, mind a mai napig nem tekinthetjük a migrén kezelését megoldottnak.
A cikksorozat első részében felhívtuk a figyelmet, hogy bár mind a migrénes roham kezelésére, mind azok megelőzésére számos, igazoltan hatékony gyógyszerrel rendelkezünk, a betegek részéről nagy az igény az „alternatív” (rokon megnevezéssel komplementer, vagy nem-gyógyszeres) kezelési módok iránt.
A migrén az önálló fejfájások közé tartozó, igen gyakori fejfájástípus. A fájdalom erőssége és a kellemetlen kísérőtünetek miatt – melyek a betegek életminőségét nagymértékben rontják – a migrén mindenképpen kezelést igényel. A kezelés két fő lehetősége a rohamok kezelése (fájdalomcsillapítás), ill. a rohamok gyakoriságának csökkentése (profilaxis).
A migrén kezelésében használt gyógyszerek kétféle csoportra oszthatóak, a migrénroham enyhítésére szolgáló roham-, vagy abortív gyógyszerekre, és a migrénes rohamok megelőzésére szolgáló profilaktikus gyógyszerekére.
Az eddigi legnagyobb, migrénnel kapcsolatos genetikai vizsgálatban több tíz olyan új genetikai kockázati tényezőt sikerült azonosítani, amelyek szerepe korábban ismeretlen volt a migrén kialakulásával kapcsolatban.
Úgy tűnik, hogy a migrénben szenvedő gyermekek, kamaszok és felnőttek nagy része enyhe D-vitamin, riboflavin és a sejtek szaporodásához és fenntartásához szükséges energia termelésében szerepet játszó koenzim Q10 hiányban szenved.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz; alig van olyan ember, aki élete során ne találkozna vele. Becslések szerint Magyarországon körülbelül egymillió migrénes van, és ennél is nagyobb azok száma, akik a visszatérő fejfájás egyéb formáiban szenvednek.
Hazánk lakosságának igen nagy hányada érintett fejfájás-betegségben: egymillióra tehető a migrénben szenvedők, és mintegy 3-4 millióra azok száma, akik egyéb önálló fejfájásbetegségben szenvednek. Ez igen jelentős szám mindenképpen jelzi, hogy a betegség gondos odafigyelést, korai diagnózist és mihamarabbi oki terápiát igényel.
Napjainkban a fejfájás szinte népbetegségnek tekinthető; az ezzel kapcsolatos panaszokkal orvoshoz, háziorvoshoz forduló betegek aránya kiemelkedően magas. Egyes felmérések alapján országunk lakosságának mintegy 40 százaléka érintett a fájdalom enyhébb vagy súlyosabb formájától, legalább 1 millió migrénes és 3.5-4 millió tenziós fejfájástól szenvedő beteg ismert. Ha ehhez még hozzávesszük azt a tényt, hogy a fejfájás-betegek bizonyos hányada különböző okok miatt el sem jut panaszaival szakorvoshoz, bizony elég ijesztő statisztikához juthatunk.
Nincs a Földön olyan ember, aki még soha nem „részesült volna” valamilyen fejfájás „áldásos” hatásából. A legóvatosabb becslések szerint is, csak ma Magyarországon több millióra (!) tehető azon páciensek száma, akik a fejfájások valamilyen típusától rendszeresen szenvednek.
A migrénnel folytatott harcban a két nem közül a nők vesztésre állnak. A migrén háromszor gyakoribb a „gyengébbik” nem körében, egy Európában és az USA-ban folytatott felmérés szerint kb. a nők 18%-a küzd migrénes rohamokkal. Egy új, agyi képalkotó eljárással készült tanulmányban amerikai kutatók megállapították, hogy a migrénnel sújtott nők agyi struktúrájában bizonyos eltérések észlelhetők, melyek magyarázatot adhatnak a nemek közti eltérésre.
Újabb négy olyan génváltozatot találtak európai és ausztrál kutatók, amelyek jellemzően a migrén egyik gyakori formájától szenvedő pácienseknél fordulnak elő.