Annak megfejtésére, hogy az orthostaticus hypotonia (OHYPO) és az ambuláns vérnyomás (BP) helyzetváltoztatásból eredő variabilitása összefüggésben áll-e a demencia előfordulásával, egy több ezres vizsgálat kereste a választ.
A trigeminus neuralgiában (TN) szenvedő betegek napi klinikai kezelésére vonatkozó irányelveket 2019-ben tette közzé az Európai Neurológiai Akadémia.
Egy, a kaliforniai San Francisco-i kórházon kívüli hirtelen szívmegállás (’out-of-hospital cardiac arrest’, OHCA) miatt bekövetkező halálesetekről készített átfogó, post-mortem toxikológiai vizsgálat kimutatta, hogy a halálesetek több mint egyhatoda valójában okkult kábítószer túladagolás eredményeképpen következett be. Ez azt jelenti, hogy a túladagolás halálozási aránya országos szinten lényegesen alábecsült.
Egy populáció alapú kohorsz vizsgálat előzetes eredményei alátámasztják azokat a korábbi tanulmányokat, melyek szerint a migrén a középkorúak esetében kockázati tényezőt jelent a későbbi életkorban jelentkező demenciát illetően. Meghatározták azt is, hogy az aurával járó és a gyakori kórházi ellátást igénylő migrén 60 éves kor után szignifikánsan növelte a demencia rizikóját.
A Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache Society, IHS) konszenzus kritérium rendszere alapján a migrén az elsődleges (önálló) fejfájásbetegségek közé tartozik. Előfordulási gyakorisága a magyar lakosságban mintegy 10-17% közé tehető (megközelítően 1,6 millióan szenvednek benne) és háromszor gyakoribb nőknél, mint férfiaknál.
A mikrovérzések a cerebrovasculáris betegségek markerei, azonban a post-stroke demencia (PSD) előfordulásában betöltött szerepük továbbra sem egyértelmű.
A távkonzultáció és az online vizitek megjelenése a klasszikus értelemben vett orvoslás egy új, rendkívül izgalmas fejezetét nyitja meg előttünk. A megszokottól eltérő elektronikus rendelések gyorsan a mindennapjaink szerves részévé válhatnak, ennek feltétele azonban az orvostársadalom és a betegek oktatása, felkészítése a témában.
A migrén kialakulása nőknél 3-4-szer gyakoribb, mint férfiak esetén, és a panaszok megjelenése is eltérő lehet. A kutatások során kiderült, hogy nőknél gyakoribb az elsődleges fejfájás betegség kialakulása, és az első migrénes rohamot általában visszatérő rohamok követik. Ennek a megfigyelésnek a hátterében a hirtelen hormonális változások szerepét feltételezik, melyek általában a pubertás alatt vagy után alakulnak ki.
Mióta 2019 decemberében felütötte a fejét a humán populációban, a 2019-es koronavírus (COVID-19) pandémia az egész világon elterjedt. Míg a betegeknél jellemzően láz, légzési nehézség és köhögés jelentkezik, neurológiai tünetekről is beszámoltak, bár sokkal kisebb mértékben.
Az akut migrén kezelésének célja a fejfájásos rohamok mielőbbi megszüntetése. A kezelésben a nem gyógyszeres és a gyógyszeres terápia kombinációját érdemes előnyben részesíteni.
A migrén a betegek életminőségét jelentősen befolyásoló, klinikailag hányingerrel, photo- és phonophobiával kísért, fejfájásos rohamokkal jellemezhető kórkép. Kezelésében megkülönböztetünk rohamoldó és megelőző terápiát.
A csípőtáji törés kockázata az Egyesült Királyságban egy populáció alapú kohorszban nagyobb volt azoknál a betegeknél, akiket krónikus, nem daganatos fájdalom csillapítás céljából tramadollal kezeltek, mint azoknál, akik esetében más gyakran használt non-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereket (NSAID) alkalmaztak.
A migrénes fejfájás prevalenciája világszerte magas, ráadásul az utóbbi években jelentős növekedést mutat. A leggyakoribb krónikus betegségek között hazánkban a migrén az illusztris 10. helyet foglalja el, megelőzve ezzel a depressziót vagy a szívkoszorúér-megbetegedést.