A Parkinson-kór, a Huntington-kór, a migrén, a stroke vagy a szklerózis multiplex kialakulásában is szerepet játszó, úgynevezett kinureninekkel kapcsolatos másfél évtizedes kutatásaikról számolnak be a Nature Review Drug Discovery című folyóiratban a Szegedi Tudományegyetem neurofarmakológiai csoportjának munkatársai.
Egy új kutatás szerint a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében széles körben alkalmazott metformin hatásos lehet például a stroke, az Alzheimer-kór és egyéb idegsejt sérüléssel és degenerációval járó állapotokban.
A Washington University kutatói 5 évre szóló, 2,7 millió dolláros támogatást kaptak a ritka, Wolfram szindrómában szenvedő gyermekeknél kimutatható agyszöveti eltérések tanulmányozására.
A fiatalkori ivási szokások vizsgálatára vonatkozóan egyre több tanulmány lát napvilágot. Fontos lenne ezek alapján felismerni a téma fontosságát és a friss kutatások eredményei alapján minél pontosabban azonosítani az alkohol-okozta agykárosodás markereit.
A University of Adelaide egyik kutatója nemrégiben publikálta új tanulmánya eredményét, melyben a sclerosis multiplex kontrollálásának egy új lehetséges mechanizmusát ismerteti.
A Cell szeptemberi kiadása a University of California tanulmányáról számol be, melyben a kutatóknak rágcsálómodellel folytatott kísérletek során a gerincvelő sérülés helyén sikerült helyreállítaniuk az axonális növekedést. A tanulmányból kiderül, hogy a felnőtt központi idegrendszer éretlen neuronjai túlélik a sérülést és a sérült rész áthidalásával az axonok növekedésén keresztül képesek új neuronális relé struktúrák létrehozására.
A Neurology augusztusi számában megjelent meta-analízis szerint, a legnagyobb csokifogyasztóknál 19%-kal mérséklődik a stroke rizikója azokhoz képest, akik a legkevesebb csokoládét fogyasztják. Bár az eredmények a csokoládéfogyasztás és a stroke közti inverz összefüggésre utalnak, a kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, mielőtt bárkit is mértéktelen csokimajszolásra biztatnánk.
Science Translational Medicine szeptemberi kiadásában megjelent tanulmány szerint, az alvászavar az Alzheimer–kór egyik legkorábbi indikátora lehet. Erre a következtetésre jutottak a Washington University kutatói, mivel rágcsálómodellel folytatott kísérletük során megállapították, hogy az Alzheimer-kór első jeleként tekintett béta–amyloid plakkok képződésének mértékét a normál alvás - ébrenlét ciklus szignifikánsan csökkenti.
Egy 60-as éveik elején járó, egészséges felnőttek bevonásával folytatott ausztrál tanulmány szerint a plazma glükóz koncentrációjának emelkedése még a normál tartományon belül is az agyszövet atropiáját eredményezi. – számolt be a Neurology szeptemberi kiadása.
Az Alzheimer's Association International Conference (AAIC) 2012-es konferenciáján ismertették a Weill Cornell Medical College alacsony esetszámú, nyílt címkés, 2 fázisú kísérletét, melyben enyhe vagy mérsékelt Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél intravénás immunoglobulin terápiával sikerült lelassítani, sőt a betegek egy részénél hosszú távon leállítani a kognitív hanyatlást.
Az októberi konferenciákról cikkünkben olvashat bővebben.
A tudomány számára már régóta ismert tény, hogy az egyének közti intelligencia eltérések 6,7 %-a az agy méretbeli különbségeivel magyarázható. Számos kutatás már arra is rávilágított, hogy a mentális folyamatok során kulcsfontosságú laterális prefontális cortex aktivitási szintje további 5%-os intelligencia eltérést jelezhet.
A migrénnel folytatott harcban a két nem közül a nők vesztésre állnak. A migrén háromszor gyakoribb a „gyengébbik” nem körében, egy Európában és az USA-ban folytatott felmérés szerint kb. a nők 18%-a küzd migrénes rohamokkal. Egy új, agyi képalkotó eljárással készült tanulmányban amerikai kutatók megállapították, hogy a migrénnel sújtott nők agyi struktúrájában bizonyos eltérések észlelhetők, melyek magyarázatot adhatnak a nemek közti eltérésre.