Neurológia

Az OSAS patomechanizmusából adódóan a terápia csak akkor lehet hatékony, ha kivédi az oro-nazális régió beszűkülését, illetve az alvás közbeni belégzéskor kórosan magas, kritikus transzmurális nyomás kialakulását. Éppen ezért az obstruktív alvási apnoéban szenvedő betegek túlnyomó többségénél a CPAP (Continuous Positive Airways Pressure – folyamatos pozitív légúti nyomás) kezelés jelenti az egyetlen hatékony megoldási lehetőséget.

A kórkép általános ismertetését követően (lásd a cikk I. részét) térjünk át a hajlamosító tényezőkre, hiszen fontos meghatározni azon betegeink körét, akik veszélyeztetettek lehetnek.

Az alvásfüggő légzészavarok cardiovasculáris rizikófaktorként betöltött szerepéről sokat cikkeztek mostanában a hazai és külföldi szakirodalomban. Ennek ellenére a mindennapos gyakorlatban betegeink rizikótényezőinek feltérképezése során szinte sohasem kérdezünk rá a beteg alvási szokásaira.

Mivel a polyarteritis nodosa (PAN) a kiserek mellett a közepes nagyságú ereket is érinti, a tüneteket az érintett szervek ischaemiája illetve infarctusa dominálja.

A sürgősségi szemlélet elterjedésének szükségessége a stroke ellátásban bizonyított, mivel a „terápiás ablak” igen rövid. A stroke betegeknek csak akkor van esélyük a minél jobb túlélésre, ha a diagnózis felállítása gyors, ha hatékony akut ellátásban részesülnek, valamint időveszteség nélkül kórházba kerülnek. Ezen feltételek teljesülése döntően az első ellátó felkészültségén múlnak.

Mivel a stroke a harmadik leggyakoribb halálok a világ fejlett államaiban, indokolt hogy az alapellátás orvosainak korszerű ismeretei legyenek ezen betegek ellátásakor.

Az áramütés következményei nagyon sokfélék lehetnek. A sérültek egy része a helyszínen meghal, akik azonban eljutnak az egészségügyi intézményekig, azoknak nagyon jó a prognózisuk.

A szívinfarktus kezelése a beszűkült koszorúér kitágításával, szükség esetén fémhálóból készült sztent beültetésével sokkal eredményesebbé vált, és a módszert a szélütés miatt kórházba szállított betegek ellátására is alkalmazni kezdik.

Egy friss megfigyelés alapján diabéteszesekben nagyobb valószínűséggel alakul ki pitvarfibrilláció, mint nem diabéteszesekben, és ez az összefüggés különösen erős nők esetében.

Egy új kutatás azt sugallja, hogy a mély agyi stimuláció, amelyet több neurológiai betegségben már rutinszerűen alkalmaznak, a Tourette-szindróma kezelésében is hatásos.

A hosszútávú ivás abbahagyása után fellépő alkoholmegvonási szindróma egyik legdrámaibb és legfontosabb jelensége az epilepsziás görcsroham. Korábbi kutatások már feltárták az agysejtek kalciumcsatornáival fennálló kapcsolatot, azonban egy új tanulmány annak járt utána, hogy vajon ez a görcsrohamok oka vagy következménye.

A szklerózis multiplex elleni gyógyszerrel végzett korai kezelés közel felére csökkenti annak kockázatát, hogy az állapot teljesen kifejlett betegséggé alakuljon – áll a The Lancet folyóiratban szerdán közzétett tanulmányban.

A BMC Neuroscience állatkísérletes adatokat közöl a minociklin nevű antibiotikum biztonságosságáról és hatékonyságáról, amely forradalmasíthatja az agyvérzés kezelését.