Neurológia
Akut pitvarfibrilláció – stroke - halálozás
A pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél magasabb az ischaemiás stroke kockázata. Az azonban még mindig nem ismert, hogy a sürgősségi osztályon lévő betegek esetében az akut pitvarfibrilláció (AAF) befolyásolhatja-e az akut ischaemiás stroke (AIS) kimenetelét.
Mi van az Alzheimer-kór előtt?
Egy új tanulmány alátámasztja azt a hipotézist, hogy az amiloid és a tau szintjének változásai már évekkel az Alzheimer-kór (AD) klinikai tüneteinek megjelenése előtt bekövetkeznek.
Vérszegénység és subarachnoidealis vérzés
A vérszegénység gyakori, kezelhető állapot aneurizmás subarachnoidealis vérzésben (SAH) szenvedő betegeknél, és ami rossz kimenetelű betegséggel hozható összefüggésbe.
Befolyásolta-e a COVID járvány a csecsemők agyának fejlődését?
Összességében jó híreket tartalmaz egy nagyszabású elemzés, amely azt vizsgálta, hogy az anya COVID-19 fertőzése vagy a világjárvány idején történő szülése befolyásolhatja-e a baba agyának fejlődését.
Ritka betegségek kezelésének értékelése valós kezelések során gyűjthető adatokkal (Real World Data)
Egyes ritka genetikai betegségek kezelése a közelmúlt új, különleges, géntechnológiai eljárásainak kifejlesztésével vált elérhetővé és egyáltalán lehetségessé. Azonban sok betegnek, illetve hozzátartozónak (csecsemő-, vagy kisgyermekkorban a szülőknek) nagy kérdés kezdetben: szabad-e, vállalható-e egy ennyire új technológiát alkalmazó kezelés alkalmazása, nem okoz-e több kárt, mint hasznot?
Statinterápia és az izmok
A statinterápia hatékony az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében, és széles körben írják fel, de továbbra is fennállnak olyan aggodalmak, hogy a statinterápia gyakran okozhat izomfájdalmat vagy izomgyengeséget.
Biomarkerek COVID-19 neurológiai szövődményeire?
SAN DIEGO - Az akut COVID-19 fertőzésből való felépülés után is egyes betegeknél elhúzódó vagy akár hosszú távú tünetek jelentkeznek, amelyek az enyhétől a súlyosig terjedhetnek. Ezen tünetek közül néhány neurológiai jellegű: fejfájás, agyi köd, kognitív zavar, íz- vagy szaglásvesztés, agyi érrendszeri szövődmények, például stroke.
Övsömör és demencia?
Az övsömört a varicella zoster vírus reaktiválódása okozza. A zoster vírus hozzájárulhat a demencia kialakulásához neuroinflammáció, agyi vaszkulopátia vagy közvetlen idegi károsodás révén, az epidemiológiai bizonyítékok azonban korlátozottak.
Mi van a cerebrospinalis folyadékban Covid-19 során?
A Covid-19 megbetegedés esetében gyakoriak a neurológiai tünetek, a központi idegrendszer (CNS) patogenezise azonban nem egyértelmű, és a vírus RNS-e ritkán detektálható a cerebrospinális folyadékban (CSF; liquor).
Az öngyilkosság biomarkere?
Az öngyilkosságok száma évi több mint 48 000 halálesetre emelkedett az Egyesült Államokban. A major depressziós zavar (’major depressive disorder’; MDD) a leggyakrabban előforduló diagnózis az öngyilkosságok esetében, és az öngyilkosság kockázatának leginkább kitett személyek azonosítása sürgető kihívás.
Boldog szív szindróma: a pozitív életesemények által kiváltott Takotsubo szindróma gyakorisága, jellemzői és kimenetele
Egy multicentrikus regiszter (GEIST: ’GErman-Italian-Spanish Takotsubo’; német-olasz-spanyol Takotsubo) adatai alapján elemezte egy munkacsoport a pozitív érzelmi stresszorok előfordulásának gyakoriságát, klinikai jellegzetességeit és prognosztikai jelentőségét.
Stroke kimenetelek SLE-ben
A szisztémás lupus erythematosus (SLE) egy több szervrendszert érintő autoimmun betegség, amelynek megjelenési formája és klinikai manifesztációja változatos. Korábbi kutatások megállapították, hogy az SLE-s betegek esetében magasabb a kardiovaszkuláris betegségek és a stroke előfordulásának kockázata.
A Guillain-Barré-szindróma és a daganatok?
Az Amerikai Neurológiai Akadémia (AAN) legfrissebb tanulmánya szerint azoknál az embereknél, akiknél bizonyos típusú daganatos megbetegedések fordulnak elő, megnőhet az újonnan kialakuló Guillain-Barré-szindróma kockázata.