Egy dán országos populáción alapuló, eseti-kontrollvizsgálatban egy kutatócsoport azt találta, hogy a terhesség alatt az anyai expozíció az ivóvízben lévő lítium magasabb lakossági szintjeivel kapcsolatban állt az utódok autizmus (ASD) kockázatának mérsékelt növekedésével.
A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a fényterápiás beavatkozás hatékonyságát a kognitív funkciókra vonatkozóan az időskorú, demenciában szenvedő felnőtt betegeknél.
A stroke lehet egy rejtett daganatos megbetegedés első megnyilvánulása, vagy a későbbi életkorban a megnövekedett daganatok kockázatának indikátora. Az adatok azonban, különösen a fiatalabb felnőttekre vonatkozóan, korlátozottak.
Egyes tanulmányok a stroke előfordulásának növekedéséről számoltak be a fiatalabb korosztályban (<55 év), de gyakran csak adminisztratív adatokra támaszkodtak, és több, az elismert stroke-ot vizsgáló, populáción alapuló tanulmányra van szükség.
Tekintettel arra, hogy jelenleg folyamatban van egy 3. fázisú klinikai kutatás a glioblasztómás (GBM) betegeknél az egyidejű kemoradiáció és a tumor kezelési mezők (TTFields) potenciális előnyeit vizsgálja, az alábbi narratív áttekintés szolgál az ezen megközelítést támogató jelenlegi bizonyítékokra.
Egy új, viselhető eszköz nagy pontossággal érzékeli a látási zavarok különböző típusait, amelyek végül a legtöbb szklerózis multiplexes (SM) beteget érintik.
Annak ellenére, hogy a D-vitamin-hiány a demencia előfordulásával összefüggésbe hozható, a pótlásának a szerepe nem egyértelmű. Egy tanulmány prospektív módon vizsgálta a D-vitamin-pótlás és a demencia előfordulása közötti összefüggéseket a Nemzeti Alzheimer Koordinációs Központ 12.388 demenciamentes személyénél.
Korábbi tanulmányok a pioglitazon demenciát védő hatásáról számoltak be 2-es típusú diabetes mellitusos (DM) betegeknél. Újabb vizsgálatok kimutatták, hogy a pioglitazon csökkenti az elsődleges és a recidiváló stroke kockázatát is.
Bár a betegek részvétele a kezelési döntésekben fontos a preferenciáknak megfelelő ellátás biztosítása szempontjából, nagyrészt ismeretlen, hogy a kognitív károsodás hogyan befolyásolja a kezelési preferenciákat.
A direkt orális antikoagulánsok (DOAC) hatékonysága és biztonságossága a trombotikus antifoszfolipid szindrómában szenvedő betegek esetében továbbra is ellentmondásos.
A COVID-19-et gyakran társították a thrombotikus szövődmények fokozott kockázatával. A stroke megnövekedett valószínűségéről is beszámoltak, bár ennek valódi előfordulása a COVID-19-es betegeknél jelenleg nem ismert.
A pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél magasabb az ischaemiás stroke kockázata. Az azonban még mindig nem ismert, hogy a sürgősségi osztályon lévő betegek esetében az akut pitvarfibrilláció (AAF) befolyásolhatja-e az akut ischaemiás stroke (AIS) kimenetelét.
Egy új tanulmány alátámasztja azt a hipotézist, hogy az amiloid és a tau szintjének változásai már évekkel az Alzheimer-kór (AD) klinikai tüneteinek megjelenése előtt bekövetkeznek.