Neurológia
Új képalkotói módszer az agyról? 2. rész
A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (’functional magnetic resonance imaging; fMRI’), ami több, mint két évtizede a funkcionális agyi képalkotásban alkalmazott arany standard, megváltoztatta a kutatás és a klinikai ellátás területét. Ennek költségei és funkcionális korlátai miatt azonban a tudósok továbbra is új módszerek után kutatnak, hogy bepillanthassanak az emberi agyba.
Új képalkotói módszer az agyról? 1. rész
A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (’functional magnetic resonance imaging; fMRI’), ami több, mint két évtizede a funkcionális agyi képalkotásban alkalmazott arany standard, megváltoztatta a kutatás és a klinikai ellátás területét. Ennek költségei és funkcionális korlátai miatt azonban a tudósok továbbra is új módszerek után kutatnak, hogy bepillanthassanak az emberi agyba.
Guillain-Barré szindróma és Covid-oltás? 1. rész
A Guillain-Barré-szindróma egy ritka, perifériás idegeket érintő rendellenesség, ami bizonyos típusú vírusos és bakteriális fertőzéseket követően fordulhat elő, amit ezidáig nem hoztak egyértelműen összefüggésbe a SARS-CoV-2 vírus által okozott fertőzéssel vagy a vírus ellen alkalmazott védőoltással.
Terápiás plazmacsere myasthenia gravisban: evidenciák meta-analízise
A myasthenia gravisban (MG) szenvedő betegek terápiás plazmacserével (’therapeutic plasma exchange’; TPE) vagy intravénás immunglobulin- (’intravenous immune globulin’; IVIG) terápiával kezelhetők akutan.
Tiltakozás egy új gyógyszer ellen? 2. rész
Az FDA tanácsadó testületének három tagja kifejtette, miért nem támogatják az aducanumab Alzheimer-kór (AD) kezelésére történő engedélyezését.
Tiltakozás egy új gyógyszer ellen? 1. rész
Az FDA tanácsadó testületének három tagja kifejtette, miért nem támogatják az aducanumab Alzheimer-kór (AD) kezelésére történő engedélyezését.
A stroke kockázat mérhető rheumatoid arthritisben?
Az emelkedett szisztémás gyulladásos válaszreakció-index (’systemic inflammatory response index’; SIRI) az ischaemiás stroke fokozott kockázatát jelezheti a rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegeknél, - számoltak be róla kínai kutatók.
Új epilepszia gyógyszerek. 2. rész
A Neurológiai Akadémia 2021-es éves találkozóján az új epilepszia-gyógyszerekről adtak tájékoztatást a hallgatóság számára. Két új szájon át szedhető görcsroham elleni gyógyszer (’antiseizure drug’; ASD), a cenobamát és a fenfluramin, valamint két új intranazális rohamoldó készítmény, a diazepám és a midazolám állt.
Új epilepszia gyógyszerek. 1. rész
A Neurológiai Akadémia 2021-es éves találkozóján az új epilepszia-gyógyszerekről adtak tájékoztatást a hallgatóság számára. Két új szájon át szedhető görcsroham elleni gyógyszer (’antiseizure drug’; ASD), a cenobamát és a fenfluramin, valamint két új intranazálisan alkalmazható, rohamoldó készítmény, a diazepám és a midazolám állt.
Covid-19 védőoltás és Guillain-Barré szindróma? 2. rész
Nagyon körültekintő statisztikai gondolatmenet és elemzés nélkül nem engedhetjük meg, hogy elhamarkodott és tévesen megállapított asszociációk kerüljenek meghatározásra a Covid elleni védőoltást rövid időn belül követő GBS esetek előfordulását illetően.
Covid-19 védőoltás és Guillain-Barré szindróma? 1. rész
Kritikus fontosságú megérteni azoknak a ritka betegségeknek az epidemiológiáját, amelyek elkerülhetetlenül és véletlenszerűen jelentkeznek a SARS-CoV-2 elleni védőoltásokat követően, de amelyekkel kapcsolatban szinte alig vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az esetek jelentős számában az oltások okoznák őket.
Demencia gondozás. 1. rész
A demenciában szenvedő betegek palliatív ellátását egyre inkább az életminőség javításának, és az egyre előrehaladottabb stádiumú neurodegeneratív betegség számos fizikai és pszichológiai tünetei enyhítésének egy módjaként tartják számon. A daganatos megbetegedésekkel ellentétben azonban viszonylag kevés terminális állapotú, demenciában szenvedő beteg kap beutalót palliatív ellátásra.
A Covid-19 és az ischaemiás stroke
Egy közel 28 000, sürgősségi osztályról származó egészségügyi rekord feldolgozásával készült áttekintés megállapította, hogy a Covid-19 megbetegedéssel diagnosztizált betegek kevesebb, mint 2%-a szenvedett ischaemiás stroke-ot, de azoknál, akiknél ez előfordult, nagyobb volt a hosszú távú ápolás szükségességének kockázata a kórházi elbocsátást követően.