Szakma

Van kapcsolat a zsigeri, a hasi zsír és az agyi térfogatvesztés között?

A hasi zsír egyre inkább összefüggésbe kerül az agy egészségével. Összesen 10.001 egészséges résztvevőt vizsgáltak egész testre kiterjedő MR-képalkotó protokollal. A FastSurferrel végzett mélytanulás 96 agyi régiót szegmentált. Külön modellek szegmentálták a zsigeri és a bőr alatti hasi zsírt. A hasi zsírtípusok és a normalizált agytérfogatok regressziós elemzéseit értékelték, az életkor és a nem kontrollálása mellett. Logisztikai regressziós modellek határozták meg az agyi teljes szürke- és fehérállomány térfogatvesztésének kockázatát a zsigeri zsír legmagasabb kvartiliséből és ezen agyi térfogatok legalacsonyabb kvartiliséből.

2023.09.27. Neurológia

Füstmentes alternatívák hatása dohányzó COPD-s betegekre

Hosszú évtizedekre visszamenően igazolható, hogy a dohányzók jelentős hányada a dohányzás okozta vagy egyéb krónikus betegség diagnózisát követően sem teszi le a cigarettát. Nincs ez másképpen a COPD betegek körében sem: a leszokási szándék alacsony, rendkívül sokan akár akut epizódok után is folytatják a dohányzást, ami progresszív állapotromláshoz vezet. Ilyen betegpopulációk számára jelenthetnek ártalomcsökkentéssel járó alternatívát a füstmentes eszközök – taglalták az Open Science* tudományos konferenciasorozat legutóbbi panelbeszélgetésén a téma szakértői.

A vizelet átfogó genomikai profilja az urothelialis hugyhólyagrák diagnózisára

A vizelet átfogó genomikai profilozása (uCGP) a legkorszerűbb (következő generációs) szekvenálást használja az urothelialis hugyhólyagrákkal összefüggő mutációk azonosítására, és a betegség noninvazív diagnosztizálásával, annak fokozatának és a stádiumának előrejelzésével, valamint a kiújulás kockázatának becslésével javíthatja a betegség kimenetelét.

Antiamyloid monoklonális antitest terápia az Alzheimer-kórban: a neurológia új kérdései

Mivel a közelmúltbeli adatok azt mutatják, hogy a lecanemab-kezelés lassíthatja a kognitív és funkcionális hanyatlást a korai tüneteket mutató Alzheimer-kórban (AD), széles körben várható, hogy ez a gyógyszer és potenciálisan más, az amiloid-β fehérjét célzó monoklonális antitest-infúziók hamarosan reális lehetőséget jelentenek egyes Alzheimer-kórban szenvedő betegek számára. Mivel ezek az új antiamyloid monoklonális antitestek (mAbs) nem elhanyagolható kockázatokkal és kezelési terhekkel járnak, amelyek gyökeresen eltérnek az Alzheimer-kór kezelésének jelenlegi fő pilléreitől, alkalmazásuk hatékony és méltányos átültetése a valós klinikai ellátásba a meglévő munkafolyamatok és infrastruktúra szisztematikus és gyakorlat-specifikus módosítását teszi szükségessé.

2023.09.21. Pszichiátria

Bizonyítékalapú útmutató az akut fogászati fájdalom csökkentésére gyermekkorban

Az Amerikai Fogászati Egyesület Tudományos Tanácsa, az Amerikai Fogászati Egyesület Tudományos és Kutatóintézete, a Pittsburghi Egyetem Fogorvosi Iskolája és a Pennsylvaniai Egyetem Integratív Globális Szájegészségügyi Központja által összehívott irányelvekkel foglalkozó testület szakirodalmi áttekintést és meta-analízist végzett, és bizonyítékokon alapuló ajánlásokat fogalmazott meg az 1 vagy több egyszerű és sebészi foghúzást követő akut fogfájdalom farmakológiai kezelésére, valamint a gyermekkori (< 12 éves) pulpa (fogbél) - és furkáció (szétválás) - vagy periapikális betegségekkel összefüggő fogfájás ideiglenes kezelésére (azaz amikor a végleges fogászati kezelés nem áll azonnal rendelkezésre).

A füstmentes alternatívák dohányzókra gyakorolt hatásainak vizsgálata: ártalomcsökkentést támogató és hátráltató tényezők első használatot követően

Az Egyesült Királyságban egyre több szakember lát lehetőséget a füstmentes eszközök másodlagos és harmadlagos megelőző céllal történő használatára azok körében, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le a dohányzásról. Kinchen és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy milyen tényezők befolyásolják a füstmentes eszközöket kipróbáló dohányzó felnőtteket. Vizsgálatuk célja egy ideális népegészségügyi stratégia és kommunikáció elméleti megalapozása volt.

2023.09.18. Szakma

A bilasztin helye az ARIA kezelési irányelvben

A krónikus allergiás betegségek egyéni életminőségre gyakorolt, illetve gazdasági hatása miatt egyaránt nagy jelentősége van a korszerű terápiás protokollok felállításának. Az ARIA (Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma) kezdeményezés célja olyan ajánlások megfogalmazása, melyek a rendelkezésre álló tudásanyagot, eszközöket és erőforrásokat ennek megfelelően használja fel.

2023.09.15. Szakma

Az FDA jóváhagyta a legelső új gyógyszert egy ritka csontbetegségre

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) jóváhagyta a palovarotént (Sohonos), a ritka és súlyos fogyatékosságot okozó csontbetegségben, a fibrodysplasia ossificans progressivaban (FOP). Az Egyesült Államokban körülbelül 400, világszerte pedig 900 embert érintő FOP egy autoszomális domináns állapot, amelyben a csontosodás a test olyan kötőszöveti területein alakul ki, ahol normális esetben nincs jelen (heterotóp csontosodás), például a szalagokban, az inakban és a vázizmokban. Ez a mobilitás és a funkciók súlyos korlátozásához vezet olyannyira, hogy az emberek elveszítik az önellátás vagy az öngondoskodás képességét. A legtöbben 30 éves korukra teljesen rokkanttá válnak, és a várható átlagos élettartam 56 év, a halál oka gyakran a mellkas körüli csontképződés, ami korlátozza a légzést.

2023.09.14. Reumatológia

A skizofrénia diagnózisát követő halálozás előrejelzői

A skizofréniával diagnosztizált betegek várható élettartama 10-12 évvel alacsonyabb, mint az általános populációban, és a halálozási szakadék a jelek szerint egyre súlyosbodik. E halálesetek közül sok elkerülhető lenne. Egy vizsgálat célja az volt, hogy meghatározza a halálozási arányokat és a halálozási okokat az első pszichózis-epizódot követően, valamint, megvizsgálja, hogy a kiinduláskor vagy a betegség alatt fennálló klinikai jellemzők előre jelezhetik-e a halálozást.

2023.09.13. Pszichiátria

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) endocarditis kezelésére vonatkozó irányelvek

A fertőzéses endocarditis (FE) jelentős közegészségügyi kihívást jelent. 2019-ben az FE becsült incidenciája 13,8 eset volt évente 100.000 alanyra vetítve, és az FE 66.300 halálesetért volt felelős világszerte. Az ehhez kapcsolódó magas morbiditás és mortalitás (1723,59 fogyatékossággal korrigált életév és 0,87 haláleset 100.000 lakosra vetítve) miatt a legjobb megelőző stratégiák azonosítása áll a kutatások középpontjában. Az ESC 2015-ös, a fertőzéses endocarditis kezelésére vonatkozó iránymutatásának közzététele óta fontos új adatok jelentek meg, amelyek az ajánlások aktualizálását tették szükségessé.

2023.09.12. Kardiológia