A hyperkalemia egy, a klinikai gyakorlatban gyakran előforduló, potenciálisan életveszélyes állapot, különösen a krónikus vesebetegségben, szívelégtelenségben, cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenvedő, valamint a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer gátlóival (RAASi) kezelt betegek körében.
Lillafüred, Palota Szálló; 2010. január 22-23.
Módszertanilag kérdéses az, hogy lehet-e a kevert depressziót kategorikusan definiálni (fennáll-e vagy sem) vagy inkább a dimenzionális megközelítés látszik elfogadhatónak (milyen mértékben áll fenn), azonban a klinikusok számára a kategóriák hasznosabbak, mint a dimenziók – emiatt hasznos lenne egy olyan határ megállapítása a kevert depresszió dimenziójában, amit elérve szükségessé válik a kezelés.
Az egyik fő kockázati tényező a magas koleszterinszint. Noha a halálozások száma csökkent Magyarországon, a halálokok összetételében továbbra sincsen jelentős változás. 2008-ban még mindig minden második ember halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozta, ez pedig éppen a kétszerese a daganatos betegségek számának. A KSH adataiból az is kitűnik, hogy a nők jóval nagyobb veszélyben vannak ebben a tekintetben, különösen akkor, ha nem Nyugat-Magyarországon élnek. Összességében megállapíthatjuk, hogy továbbra sem figyelünk eléggé a koleszterinszintünkre és szívünk egészségére.
A legkorszerűbb, gyermekmentési feladatok ellátására is alkalmas technikával felszerelt mentőautót kapott a Debreceni Mentőállomás, így az országban már három helyen biztosított a speciális mentés. A jármű már érkezésekor, január 15-én munkába állt, de hivatalos bemutatása csütörtökön sajtótájékoztatóval egybekötve történt.
Jelenleg mindenkit foglalkoztat, akár szakorvost, akár gondozó háziorvost, hogy a gondozott rituximab terápiában részesülő rheumatoid arthritises betege esetén az alkalmazott influenza elleni vakcináció milyen védelmet nyújt betege számára. Fontos kérdések, hogy az alkalmazott anti-CD20 monoklonális antitest terápia mennyiben változtatja meg az influenza vakcináció hatásosságát összehasonlítva a csak DMARD vagy rituximab és DMARD kombinációs terápiában részesülő betegekben.
A konferencián meghívottként hazánk e témákban jártas kiválóságai tartanak előadást.
A humán papillomavírussal való fertőzöttség nem feltétlenül jelent egyet klinikai tünetek jelentkezésével: a fertőzés látens, szubklinikus és klinikus lehet. A látens fertőzöttséget csupán humán papilloma vírus DNS tesztek bizonyítják, klinikai tünetek nem észlelhetőek, és számos esetben a szövettani vizsgálat sem jelzi.
Az alvásfüggő légzészavarok cardiovasculáris rizikófaktorként betöltött szerepéről sokat cikkeztek mostanában a hazai és külföldi szakirodalomban. Ennek ellenére a mindennapos gyakorlatban betegeink rizikótényezőinek feltérképezése során szinte sohasem kérdezünk rá a beteg alvási szokásaira.
A fejlett országokban a prosztatarák a második leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat, és a harmadik helyen szerepel a daganat okozta halálozások közt. Európában évente 190.000 új esetet diagnosztizálnak és 80.000 a tumorspecifikus halálesetek száma. A magyarországi új esetek száma 3000-4000 évente. A prosztatarák kialakulásában a következő tényezők játszanak szerepet jelenlegi ismereteink szerint: hormonális tényezők, genetikai faktorok, környezeti hatások.
A sürgősségi helyszíni ellátásban rendkívüli körülmények között ennek az eldöntése igen nagy felelősséggel járó feladat. Hidegben, éjszaka, sötétben, nagy zaj és az EKG jeleket értékelhetetlenné tevő elektromos zavarjelek mellett kell pontos diagnózist mondania a szakembereknek.
A CDC 2009. december 16-án egy speciális ajánlást állított össze immunszupprimáltak H1N1 vírus fertőzésének ellátásával kapcsolatban. Az ajánlás figyelemre méltó, mert jelenleg az egyetlen olyan ajánlás, amely foglalkozik ezzel a betegcsoporttal, és minden apró részletre kiterjed a figyelme.
A felnőttkorban jelentkező coeliakia típusos esetben legalább egy hónapja tartó hasmenés képében jelentkezik, a széklettenyésztés pedig rendre negatív eredményt ad mind baktériumok, mind paraziták irányában. Máskor azonban a betegnek nincs hasmenése, ehelyett vashiány, folsavhiány vagy hypoalbuminaemia lehet az a tünet, amelynek hátterében felmerül és igazolódik a glutén-szenzitív enteropathia.
A Hodgkin-lymphoma kezelése az elmúlt évtizedekben az onkohematológia egyik sikertörténetévé vált. A betegek 70-80 %-a már az első vonalbeli kemoterápiára (ABVD, BEACOPP protokollok) meggyógyul, a relabáló vagy rosszul reagáló eseteknél pedig a nagydózisú kemoterápia autológ őssejt-szupportációval kiegészítve a választandó kezelési stratégia. A fő problémát azok a betegek jelentik, akik az autológ transzplantáció után visszaesnek: náluk a másod-, harmadvonalbeli terápiás protokollok és az allogén transzplantáció eredményei is igen szerények.