Szakma

Az utóbbi évtizedek kutatásai során ismertté vált, hogy a depresszió is előidézhet demenciára jellemző tüneteket. A depressziós betegek 10%-ánál alakul ki gondolkodászavar, leginkább meglassulás, tartalmi elszegényedés és ridigitás képében.

Az emberi agy képes bizonyos emlékeket egy életen át megőrizni. Amikor azonban egy pillanatnyi dologra koncentrálunk, szürkeállományunk arról is készít ideiglenes emlékképeket, hogy segítse a komplex feladatmegoldást. Ezek az emlékek azonban csak egy pár másodpercig élnek.

Ahol daganat van, ott vér és véredények is vannak, hogy segítsék a tumornövekedést. Míg a daganatellenes gyógyszerek nagy részét közvetlenül a daganatsejtek elpusztítására fejlesztették ki, jelenleg egyre intenzívebben vizsgálják a daganatsejtek közvetett elpusztításának lehetőségeit a tumor mikrokörnyezetének és a tumor érhálózatának befolyásolásával.

Az életkor, a nem, a rassz és a myeloma multiplexre vonatkozó pozitív családi anamnézis mellett eddig még nem sikerült egyetlen olyan külső rizikófaktort sem találni, melynek bizonyítottan szerepe lehet a myeloma multiplex létrejöttében. Korábban több tanulmány vizsgálta a radioterápia hatását, illetve vizsgálatokat végeztek atombombatámadás túlélőin is, ám egyik esetben sem találtak rizikónövekedést a normál populációhoz képest.

Az Amerikai Hematológiai Társaság szeretettel várja a résztvevőket a vibráló, elbűvölő városba, New Orleans-ba, az 51. éves Találkozóra.

Május 7-én Győrben kerül megrendezésre a Juhász Pál Fórum egynapos konferencia.

A funkcionális memóriazavart (FMD) perzisztáló memóriapanaszok jellemzik, miközben objektív neuropszichológiai eltérések és háttérben álló neurológiai vagy major pszichiátriai zavarok (demencia, epilepszia, depresszió) nem azonosíthatók (Metternich és mtsai, 2009). A betegek jelentős mértékben szenvednek a mindennapokban tapasztalt memória- és figyelempanaszaik miatt.

Az egyre újabb kezelési protokolloknak köszönhetően a malignus hematológiai kórképekben szenvedő betegek gyógyulási, túlélési esélyei az elmúlt években jelentősen javultak.

A memóriapanaszok igen gyakoriak a pszichiátriai és neurológiai betegek körében és a felmérések alapján az életkorral nő az előfordulási arányuk.

Krónikus betegek esetén gyakori tünet a vérszegénység. Ennek elkülönítése a valódi vashiányos anemiától nem mindig egyszerű, de néhány kiegészítő laboratóriumi vizsgálat a segítségünkre lehet. Az alapbetegség hatékony kezelése gyakran önmagában is megoldja a beteg vérszegénységét.

A Rhode Island Kórház kutatói szerint a kognitív viselkedésterápia (CBT) komoly javulást hozhat a pszichogenikus nemepilepsziás rohamokkal (PNES) küzdő betegek esetében, és jelentősen javíthatja az életminőségüket.

A diabetes mellitust évtizedek óta kapcsolatba hozták az irodalomban a szkizofréniával, majd a neuroleptikumokkal/antipszichotikumokkal folytatott kezelésekkel. Kezeletlen szkizofréniában szignifikánsan nagyobb a metabolikus szindróma és a diabetes mellitus kockázata, mint a kontroll csoportban.

A PTSD prevalenciája az átlagpopulációban 3-6%. Katasztrófák esetében lehetővé válik a közvetlenül érintett személyek (túlélők, mentők, tűzoltók, rendőrök, stb.) nagyobb tömegének vizsgálata, akik körében jóval magasabb az előfordulás. Neria és mts. metaanalízisben összegezték a katasztrófák utáni prevalenciát 1980-2007 között megjelent 284 cikket elemezve.