Pszichiátria
Súlygyarapodás és antidepresszánsok
Egy terjedelmes megfigyelésen alapuló vizsgálat eredményei kisebb különbségeket mutattak a rövid illetve hosszú távú súlyváltozás terén a nyolc antidepresszáns valamelyikét szedő betegeknél. A tapasztalatok alapján a bupropion járt a legkisebb súlygyarapodással, az eszcitaloprám, a paroxetin és a duloxetin pedig a legnagyobbal.
A kognitív hanyatlás és a tau közötti összefüggések egy multikohort tanulmányban
Az önbevallás révén dokumentált kognitív hanyatlás az Alzheimer-kór (AD) korai, preklinikai stádiumban lévő megnyilvánulása a viselkedés terén, amelyről gyakran úgy gondolják, hogy megelőzi a vizsgálati partner által jelzett aggodalmakat. Korábbi felmérések keresztmetszeti összefüggéseket mutatnak a β-amyloid (Aβ) státusszal és az önbevalláson alapuló, illetve a vizsgálati partner által jelentett kognitív hanyatlással, de kevésbé ismertek ezek összefüggései a tau-lerakódással, különösen a preklinikai Alzheimer-kórban szenvedők körében.
A rumináció szakirodalmi áttekintése
A ruminációt az étel ismételt visszaöklendezése jellemzi. A ruminációs szindróma a bél-agy kölcsönhatás rendellenessége, amelyet a római kritériumok alapján diagnosztizálnak, míg a ruminációs zavar a DSM-5 kritériumai alapján diagnosztizált táplálkozási és evészavar. Egy vizsgálat célja az volt, hogy meghatározza a rumináció globális prevalenciáját e kritériumok szerint minden korcsoportban.
Megelőzi-e az EEG-vezérelt érzéstelenítés a műtét utáni delíriumot?
Az ENGAGES-Canada vizsgálat keretében az elektroenkefalográfiával (EEG) irányított anesztéziában, illetve a szokásos ellátásban részesülő betegek esetében a szívműtét során hasonló arányban fordult elő posztoperatív delírium.
Antidepresszáns-expozíció és a hosszú távú demencia kockázata?
Az antidepresszánsok major depressziós zavarban (MDD) történő alkalmazásával kapcsolatban arról számoltak be, hogy befolyásolja az Alzheimer-kór (AD) és az AD-hez kapcsolódó demenciák (AD/ADRD) hosszú távú kockázatát, de a vizsgálatok ellentmondásosak.
Az internethasználat jót tesz a mentális jólétnek?
A korábbi kutatásokkal ellentétben, melyek szerint az internethasználat káros hatással lehet a mentális egészségre, egy több mint 2 millió ember bevonásával készült új tanulmány szerint az internetezés valójában javíthatja a jólétet.
Menopauza, RSV és még sok más: 4 új gyógyszer, amiről tudni kell
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) eddig 55 új gyógyszert hagyott jóvá 2023-ban és további 11-et 2024-ben.
A szildenafil, mint az Alzheimer-kór egy lehetséges gyógyszere?
Az Alzheimer-kór (AD) egy krónikus neurodegeneratív betegség, ami mielőbbi hatékony terápiát igényel. A szildenafil, az egyik - már forgalomba hozott - foszfodiészteráz-5 gátló potenciálisan kedvező hatást mutat Alzheimer-kór.
Gyermekek és serdülők fejfájásának összefüggése az életmódbeli tényezőkkel
Egy vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a különböző életmódbeli tényezők, illetve a gyermekek és fiatalok gyakori, visszatérő fejfájása közötti összefüggést.
Vezető orvosi portálok top cikkei - nemzetközi lapszemle-összeállítás
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
A súlyos mentális betegség hatása a daganatos betegség kimenetelére
A súlyos mentális betegségben (SMI) szenvedők várható élettartama az átlagpopulációhoz képest körülbelül 15-20 évvel rövidebb. Az SMI-vel élő, emellett daganatos megbetegedéssel küzdő személyek esetében a halálozási arányok magasabbak, mint az SMI-ben nem szenvedő népesség körében. Ez az áttekintő elemzés a daganatos megbetegedések kimenetelére gyakorolt hatásokkal kapcsolatban fennálló jelenlegi bizonyítékokat vizsgálta abban az esetben, ha a beteget korábban SMI-vel diagnosztizálták.
Észlelés és memória változás Covid-19 után
A 2019-es súlyos akut légzőszervi szindróma 2-es koronavírusa (SARS-CoV-2) által okozott betegség (Covid-19) utáni kognitív tünetek jól ismertek. Nem világos, hogy léteznek-e objektíven mérhető kognitív deficitek, és hogy ezek mennyi ideig maradnak fenn.
Csodagyógyszer-e a metformin?
A metformin a 2-es típusú cukorbetegség első vonalbeli kezeléseként az Egyesült Államokban a legszélesebb körben felírt gyógyszerek közé tartozik. Csak 2021-ben a klinikusok több mint 91 millió alkalommal írták fel a gyógyszert - a 2004-es 40 millióhoz képest.