Pszichiátria

Depresszióban számos, az idegrendszeri alkalmazkodóképesség, azaz neuroplaszticitás szabályozásában részt vevő faktor lehet érintett, növekedési faktor eltéréseket, neurotranszmitter szintű változásokat, glükokortikoid, ill. egyéb hormon eltéréseket mutattak ki többek között. Makrostrukturális eltérések is tetten érhetők hangulatzavarokban, a hippocampus plaszticitás eltérései állnak sok vizsgálódás fókuszában.

Az affektív kórképek kialakulásának háttere igen összetett, a népszerű és máig sok szempontból releváns biogén, amin hipotézis óta számos neurokémiai teória látott napvilágot, ezek közül a neuroplaszticitás (más néven „stressztoxicitás) alapú elmélet az utóbbi években került a vizsgálódások fókuszába. Jelen cikkben a neuroplaszticitás és a depresszió összefüggéseiről lesz szó.

Régóta tartó bizonytalanságnak vetettek véget a Londoni Egyetem kutatói, akik kiszámították az ideális pénisz méretét. A tanulmány azért készült, mert igen sok férfi elégedetlen a méretével, pedig a legtöbbnek nem is lenne oka a panaszra, csak épp nem tudja, hogy méretei normálisak.

A gyász és a major depresszív zavar elkülönítése gyakran nehéz feladat, mivel a normál gyászban észlelhető tünetek gyakran átfedést mutatnak a depresszióval, a gyász provokálhat egy major depresszív epizódot, ill. a gyász szövődhet is major depresszióval. Jelen cikkben az elkülönítés főbb csapásvonalait tekintjük át, ill. a DSM-5 gyásszal kapcsolatos változásaira is kitérünk.

Az időskori depresszió gyakori, de aluldiagnosztizált kórkép, kezeletlen esetben jelentős szenvedést, funkcionális károsodást és végső soron életminőség romlást okoz.

Manapság mobileszközöket már a legkisebbek kezében is egyre gyakrabban látni, annak ellenére, hogy egyelőre viszonylag keveset tudunk a gyermekek fejlődésére és magatartására gyakorolt hatásaikról. A Pediatrics szakmai folyóirat egyik kommentárjában a kutatók számos típusú interaktív médiaeszköz felülvizsgálata kapcsán fontos kérdéseket fogalmaztak meg az említett eszközök oktatási célra történő használatát illetően, valamint felvetették annak lehetőségét, hogy ezek az eszközök szerepet játszhatnak az önszabályozó eszközök elégtelen fejlődésében.

Madelaine M. Wohlreich és munkatársai a The Primary Care Companion to The Journal of Clinical Psychiatry című folyóiratban számoltak be egy negyedik fázisú, több centrumban végzett, nyílt vizsgálatukról, amelyben a duloxetine (Cymbalta) major depressziós betegekre gyakorolt hatásait mérték fel.

A férfiak szexuális vágyát a legnagyobb mértékben az alkohol, az orgazmust leginkább a heroin, a kokain, az alkohol és a speedball gyengíti.

Az időskori depresszió nagyon gyakori kórkép, ennek ellenére a diagnózis, ill. az adekvát terápia sokszor nehézségekbe ütközik, mely jelentős terhet, szenvedést ró a betegre és a családtagokra egyaránt.

A depresszió egy heterogén kórkép. A DSM-IV-ben szereplő depresszív kórképek nem fedik le a teljes affektív spektrumot, a küszöb alatti depressziós tünetekkel jellemezhető betegek ugyanis nem kerülnek be egyik diagnosztikus csoportba sem. Számos diagnosztikus kategória született, melyek azon betegek esetében alkalmazhatók, akiknél nem állapítható meg major depresszió diagnózis. Jelen cikkben azokat a depressziós kórképeket tekintjük át, melyek esetében nem teljesülnek a major depresszió diagnosztikus kritériumai, azonban a tünetek által okozott akadályoztatottság vagy jelentős szenvedés miatt mégis figyelmet érdemlő tünetegyüttesekről van szó.

A DSM-IV szerinti „atípusos jelleg” a depresszió egy olyan altípusát képviseli, melyre az alábbi tünetek jellemzőek: a hangulat reaktivitása (azaz a beteg kedvező események hatására átmeneti hangulatjavulásról számol be), ill. az alábbiak közül legalább kettő: típusos a bénultság érzése, azaz a betegek nehéz, ólomszerű érzésről számolnak be a karokban és lábakban, emellett gyakori a jelentős súlygyarapodás, mely a fokozott étvággyal (különösen a szénhidrát preferenciával) áll összefüggésben.

A Pennsylvania Állami Orvostudományi Egyetem előrehaladott rákban szenvedő betegek kis csoportjánál megállapította, hogy a haldoklóknál alkalmazott orvosi döntések megismerését szolgáló online eszköz és a beteg halállal kapcsolatos döntéseit tartalmazó előre megfogalmazott nyilatkozata nem okoz pszichés distresszt. A tanulmányt a Journal of Pain and Symptom Management szakmai folyóirat online kiadása közölte.

Korábbi vizsgálatok már rávilágítottak a szerotonin transzporter gén (5HTTLPR) és az affektív kórképek közötti összefüggésre, Gonda, Juhász és Rihmer 2005-ben közzétett vizsgálatában ugyanakkor az egészséges populációban fellelhető depresszív vonások, szubklinikus depressziós tünetek, ill. a fent említett gén polimorfizmusának kapcsolatát elemezték. Az s allélt hordozók szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a Zung Depresszió Skálán, ill. a szomatikus-vegetatív tüneti alskálán is, a szubklinikus depresszió és a génpolimorfizmus közötti szoros asszociációt pedig a depresszió fizikális tünetei hordozzák.