Pszichiátria
A hobbi fontos a stroke betegeket gondozók számára
Fontos, hogy a stroke túlélőket gondozó hozzátartozók továbbra se hagyjanak fel a hobbijukkal és szórakozásaikkal, mert ez sokat segít egészségük megőrzésében, ami a beteg és a gondozó számára egyaránt előnyös. – olvasható a Stroke szakmai folyóirat márciusi kiadásában.
A major depresszió első biomarkere
Azoknál a kamasz fiúknál, akik egyidejűleg depresszív tünetek és emelkedett kortizol szint kombinációját mutatják, tizennégyszer nagyobb a major depresszió kialakulásának valószínűsége azokhoz képest, akiknél markerek egyike sincs jelen. - állítja a Cambridge Egyetem Wellcome Trust által finanszírozott kutatása.
A családi konfliktusok megzavarhatják a gyermek idegrendszeri fejlődését
A NeuroImage: Clinical szakmai folyóiratban nemrégiben megjelent új tanulmány szerint, a korai életkorban elszenvedett családi problémák befolyásolják a gyermek idegrendszeri fejlődését.
A SAT1 az öngyilkosság biomarkere
Az öngyilkosság elkövetésének kockázatát jelző RNS biomarkereket fedeztek fel szérummintákban az Indiana Egyetem kutatói, melyek tesztek fejlesztésére is alkalmasak lehetnek a Molecular Psychiatry beszámolója szerint.
Agyrázkódás után kognitív nyugalomra van szükség
A Pediatrics online kiadásában megjelent tanulmány szerint eszméletvesztés után a nagy koncentrációt és figyelmet igénylő tevékenységeket folytató fiatal sportolók felgyógyulása hosszabb időt vesz igénybe.
A depresszió ok-okozati összefüggésben áll a szívbetegséggel
Az European Journal of Preventive Cardiology online kiadásában megjelent kutatás eredménye szerint a krónikus depressziós epizódok ok-okozati összefüggésben állnak a coronaria betegség (CHD) fokozott kockázatával.
A kognitív terápia az egyetlen működőképes monoterápia a szkizofrénia kezelésére?
A Manchesteri Egyetem kutatói szerint a kognitív terápia lehet az egyetlen életképes alternatíva azoknál a szkizofrén betegeknél, akik nem tudnak vagy nem hajlandók antipszichotikumokat szedni.
Retina képalkotással azonosítható a szkizofrénia
Az American Journal of Psychiatry kiadásában megjelent tanulmány szerint a retina képalkotással detektálható microvascularis rendellenességek alapján a szkizofréniás betegek megkülönböztethetők más betegségekben szenvedőktől, például a depressziósoktól valamint az egészségesektől.
Az Alzheimer-kór tüneti terápiájának neurokémiai háttere (7. rész)
Alzheimer-kórban a glutamáterg diszfunkciót számos módon próbálták kedvező irányban befolyásolni, mind az AMPA, mind az NMDA receptorok pozitív modulációján keresztül. Jelen cikkben a glutamáterg rendszerre ható farmakológiai ágensek kognitív és viselkedéses tünetekre gyakorolt hatásait taglaljuk, ill. a GABAerg rendszer eltéréseit tekintjük át az Alzheimer-kór (későbbiekben AD) vonatkozásában.
A vér-agy gát összeomlása az Alzheimer-kórban
Amerikai kutatók rágcsálómodell használatával kimutatták, hogyan váltja ki, vagy hangsúlyozza az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó problémákat az agyi erek összeomlása.
Az Alzheimer-kór tüneti terápiájának neurokémiai háttere (6. rész)
Az Alzheimer-kórban (későbbiekben lásd AD) számos neurotranszmitter rendszer eltérését mutatták ki, jelen cikkben az AD kognitív tüneteinek glutamáterg hátterét tekintjük át.
Ép lélekben ép test
Mintegy másfél ezer szakember regisztrált a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) VIII. Nemzeti Kongresszusára. A Budapesti Kongresszusi Központban jelenleg is tartó négynapos rendezvény rendkívül gazdag tudományos programmal várja az érdeklődőket: klinikusokat és kutatókat, pszichiátereket, háziorvosokat és az egyéb orvos-szakmák művelőit is.
Az Alzheimer-kór tüneti terápiájának neurokémiai háttere (5. rész)
A katecholamin rendszer eltérései is kimutathatók Alzheimer-kórban (későbbiekben AD). A dopaminerg neuronok Alzheimer-kórban általában nem érintettek, de Palmer és DeKosky vizsgálatai szerint működésük zavart szenvedhet, míg a tirozin hidroxiláz pozitív noradrenerg neuronok számának csökkenése bizonyított tény.