Pszichiátria
Az Alzheimer-kór definíciójának revíziója
Az Alzheimer-kórt (Alzheimer’s disease, továbbiakban AD) történeti szempontból duális klinikopathológiai entitásként definiálják. A megbízható biomarkerek in-vivo evidenciát biztosítanak a kórkép irányában, alkalmazásukkal új diagnosztikus kritériumok kerültek bevezetésre, melyek újraírják a diagnosztikus fogalmakat az Alzheimer-kór kognitív eltéréseinek specifikus mintázata és strukturális/biológiai evidenciái mentén.
Vizuospaciális deficitet okozhat a hosszú távú anabolikus szteroid expozíció
Az anabolikus szteroidok (AAS) hosszú távú alkalmazása súlyos hatással lehet a térbeli tájékozódási képességre. - derül ki a McLean Hospital and Harvard Medical School kutatóinak új tanulmányából.
Metformin segíthet az idegsejtek megújulásában?
Egy új kutatás szerint a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében széles körben alkalmazott metformin hatásos lehet például a stroke, az Alzheimer-kór és egyéb idegsejt sérüléssel és degenerációval járó állapotokban.
A bipoláris zavarok genetikai összefüggései
A Florida campus of The Scripps Research Institute (TSRI) kutatói számos gén esetében azonosítottak olyan variánsokat, melyek szoros kapcsolatban állnak a 6 millió amerikait érintő bipoláris zavar emelkedett rizikójával.
A kollaboratív ápolás szignifikánsan javítja a szorongás és a depresszió kimenetelét
A kollaboratív gondozási modell, vagyis a beteg és több szakorvos összehangolt együttműködése szignifikánsan javítja a depresszió és a szorongás kimenetelét a standard alapellátáshoz képest. - állítja a The Cochrane Library.
Integratív biológiai marker kutatás szkizofréniában
A szkizofrénia az egyik legsúlyosabb pszichiátriai kórkép. A szkizofrénia kutatások fő célja olyan biológiai markerek azonosítása, amelyek még a preklinikai stádiumban kiszűrik a fokozott rizikójú egyéneket, lehetővé téve korai intervenciós stratégiák kifejlesztését.
Egy ritka genetikai mutáció megháromszorozza az Alzheimer-kór rizikóját
A New England Journal of Medicine online számában egy izlandi kutatásról olvashatunk, melynek eredménye szerint minden kétszázadik, 85 évnél idősebb izlandi olyan ritka génmutációt hordoz, amely megtriplázza az Alzheimer-kór kialakulásának rizikóját.
Alkohol okozta agykárosodás fiatalok körében 2. rész
A fiatalkori ivási szokások vizsgálatára vonatkozóan egyre több tanulmány lát napvilágot. Fontos lenne ezek alapján felismerni a téma fontosságát és a friss kutatások eredményei alapján minél pontosabban azonosítani az alkohol-okozta agykárosodás markereit.
Gyulladás is állhat a skizofrénia hátterében
Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az immun - és inflammatorikus mechanizmusok fontos szerepet töltenek be a skizofrénia biológiájában. Dr. Mar Fatjo-Vilas kutatócsoportjával felfedezte, hogy az interleukin-1β gén (IL1β) összefüggésben áll az agyfunkciók skizofréniára jellemző változásaival.
Alkohol okozta agykárosodás fiatalok körében 1. rész
A fiatalok körében igen népszerű jelenség a rohamszerű berúgás (angolul ’binge drinking’). Vajon ez csak ártatlan, bármiféle káros következmény nélküli fiatalkori szokás vagy olyan jelenség, amit az egészségkárosító hatása miatt jobb lenne megelőzni?
A methadone felére csökkenti a HIV átvitel rizikóját
Egy nemzetközi kutatócsoport metaanalízise szerint a methadone szubsztitúció szignifikánsan csökkenti a HIV transzmisszió rizikóját az ópiát származékokat injektáló droghasználók körében.
Trazodon – régi szer, új terápiás targetek?
A trazodon egy triazolopiridin származék, az 1960-as évek végén fejlesztették ki. A hangulatjavítók között speciális helyet foglal el, jelentősen különbözik ugyanis a többi forgalomban lévő antidepresszívumtól. Eredetileg hangulatjavítóként törzskönyvezték, az irodalmi adatok viszont arra utalnak, hogy számos más kórképben és tünetegyüttesben alkalmazható monoterápiában és adjuvánsként is (ezek viszont jelenleg off-label alkalmazási területek). Jelen cikkben a trazodon hatásmechanizmusát, főbb tulajdonságait és klinikai alkalmazását tekintjük át.
Az Alzheimer-kórral kapcsolatos érdekes újdonságok
Az Alzheimer-kór az utóbbi évtizedekben igen intenzív kutatások tárgyát képezi. A betegség okait, öröklődését, kezelését tekintve az utóbbi hónapok nemzetközi tanulmányai sokszor igen meglepő következtetésekkel szolgálnak. Ezekből szemezgetünk az alábbiakban.