A Science Translational Medicine szeptemberi száma egy új kísérleti vegyületről számol be, amellyel elsőként sikerült javulást elérni a Fragilis X szindrómával és egyéb viselkedési problémákkal járó szociális viselkedési zavarok kezelésében.
A BMJ online számában olvasható brit tanulmány szerint a mentális zavarok még alacsony szinten is növelik a bármely okból bekövetkező mortalitás kockázatát.
Jelen cikkben a több mint száz éve ismert bőrférgesség-tébolyt, mint ritka pszichiátriai kórképet vesszük górcső alá.
A kényszerbetegségben az akaratlan módon felbukkanó kellemetlen gondolatok értelmezésének és kontrollálásának folyamata sajátos jellemzőket mutat. Miközben a betegek a teljes kontrollra törekednének a negatív gondolataik fölött, addig a figyelmük görcsösen a kontroll hibáira (is) irányul, ami a szorongás fokozódását és a tünetek felerősödését vonja maga után.
Az Alzheimer's Association International Conference (AAIC) 2012-es konferenciáján ismertették a Weill Cornell Medical College alacsony esetszámú, nyílt címkés, 2 fázisú kísérletét, melyben enyhe vagy mérsékelt Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél intravénás immunoglobulin terápiával sikerült lelassítani, sőt a betegek egy részénél hosszú távon leállítani a kognitív hanyatlást.
A pszichózisra a realitáskontroll hiánya, illetve több pszichiátriai tünet együttes fennállása jellemző, ezek közül a legszembetűnőbb a téveszmék és/vagy hallucinációk jelenléte. Nem önálló pszichiátriai diagnózisról, hanem egy tünetegyüttesről van szó, mely számos pszichiátriai kórképben megjelenhet (pl. szkizofrénia, affektív pszichózisok, paranoid pszichózisok, drog indukálta pszichotikus állapotok, stb.). A pszichózis irányú rizikó meghatározása intenzíven kutatott terület, mivel egyre több bizonyíték szolgál arra, hogy a korai intervenció kedvezően befolyásolja a pszichotikus kórképek kimenetelét. Jelen cikkben Stephan Heckers 2009-ben a Schizophrenia Bulletin-ben leközölt „Who is at Risk for a Psychotic Disorder?” című cikkének főbb kérdésfelvetéseit tekintjük át.
A modern orvostudományban egyre nagyobb szerepet kapnak a magatartási, viselkedési tényezők. Vajon mi ennek az oka? Erről beszélgetünk dr. Stauder Adrienne-nel, a SE Magatartástudományi Intézetének docensével, a Selye János Magyar Magatartástudományi Társaság elnökével.
Egy új ausztrál kutatás eredménye a skizofrénia és az immunrendszer egyes szegmenseinek működése közötti kapcsolat újabb bizonyítékával szolgált, mivel kimutatta, hogy a skizofrénia által érintett agyterületen, a betegek 40%-ánál fokozott inflammáció tapasztalható.
Az októberi konferenciákról cikkünkben olvashat bővebben.
A Hypertension egyik augusztusi online kiadásában megjelent olasz tanulmány szerint, a kakaó rendszeres fogyasztása a növény flavonoid tartalmának köszönhetően javítja az enyhe kognitív zavarban (MCI) szenvedő felnőttek szellemi funkcióit.
A bipoláris zavarral élő embereknél váltakoznak a depressziós és a mániás epizódok, érzelmi hullámvasútba ültetve ezáltal az érintetteket: német kutatók most olyan gént azonosítottak, amely a mániás tünetek megjelenéséért felelős.
A Cell Metabolism júliusi száma egy új, leptin-szenzitivitást fokozó fogyókúrás gyógyszer fejlesztéséről számol be, melyet jelenleg még állatkísérletekben tesztelnek, ám a kutatók reményei szerint hosszú távú megoldást jelenthet az obezitással küzdő betegek számára.
A legutóbbi Batman film bemutatóján történt tömeglövöldözés ismét felhívta a szakértők figyelmét az erőszakra hajlamos pszichiátria betegek kiszűrésének és szeparációjának fontosságára. A coloradói merénylőhöz hasonló erőszakos cselekményeket elkövető pszichiátriai betegek ugyanis számos ok miatt egyre gyakrabban csúsznak ki a megfelelő egészségügyi kontroll alól.